EUR: 307,55 Ft
CHF: 265,20 Ft
2017. október 21., szombat
Orsolya

Belföld

Széchényi Kálmán: világpolgár lett a magyar nemesekből

Március óta bárók, hercegek, grófok vendégeskednek havonta egyszer a szécsényi múzeumnak otthon adó Forgách-Lipthay-kastélyban. A “Kastély szalon” programjában főnemesi családok -Bánffy-, Batthyány-, Bethlen-, Kemény-, Lipthay-, Nádasdy-, Riedel-, Széchényi-, Wenckheim – leszármazottai által megismerhetjük azt a szellemiséget, amely évszázadokon át formálta az országot. Május közepén Széchényi Kálmán, a legnagyobb magyar ükunokaöccse, beszélt múltról, jelenről, jövőről, és adott interjút a Lokálnak.

Melyik mai politikus áldozná jószágai egy évnyi jövedelmét a nemzeti nyelv “kifejtésére”, hogy elősegítse “honosainknak magyar neveltetését”, vagy bármi más nemes célra komoly summát költene?

– Egyetlen ilyent sem ismerek, de nem csak itthon, külföldön sem. Ehhez hiányzik az az anyagi háttér is, ami például Széchenyi Istvánnak volt. Jó fizetésükből persze könnyen adakozhatnának, de nagy részüknél a saját anyagi érdekek állnak előtérben. Nézze csak meg, melyik európai politikus mondott le? Elenyésző a számuk, hiszen jól fizetett állásokban ülnek. Hajdanában a gazdagság, a vagyon kötelezettségekkel járt, ezért épült fel például a családom és más bőkezű adakozók jóvoltából a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, vagy éppen a Lánchíd. A politikusok az adókkal hárítják el az efféle felvetéseket, mondván azért fizetünk adót, hogy az abból befolyt pénzeket a köz javára fordítsák. Persze, ettől még a sajátjukból is áldozhatnának a köz javára. Amerikában a gazdag magánemberek adományaiból, támogatásaiból sok mindenre áldoznak, de az öreg kontinensen erről jóformán leszoktak.

– Viszonylag sűrűn látogat haza, mit érez, mire gondol, amikor átmegy a Lánchídon, és megpillantja a Magyar Tudományos Akadémia épületét, vagy a Nemzeti Múzeum láttán?

– Ki kell ábrándítanom, mert a természetes büszkeségen kívül nem sokat. Nem alakult, nem alakulhatott ki személyes kötődés az őseimmel, ezért csak büszélkedni tudok a híres rokonaim által létrehozottakkal.

– Hogy él egy manapság egy magyar gróf, Németországban?

– Egyszerűen. Ahogy mondani szoktam, negyvenöt évig áruba bocsátottam az időmet a családom érdekében, és keméynen dolgoztam, hogy új egzisztencát teremtsek. Amikor eljöttem otthonról, Németországban két kézzel kapkodtak a mérnökök után, így könnyen el tudtam helyezkedni, s miután már nyugdíjba mentem, azt csinálom, amihez kedvem van. Pédául arra is jut időm, hogy az ötévente rendeszeresen megtartott Széchényi-találkozókat szervezzem, és kutassak a Széchényiek által alkotott elvesztett és elfelejtett zenei kincsek után. Ez számomra azért fontos, hogy a gyerekeim, unokáim is megtudják, honnan származnak. Legutóbb, két éve mintegy százötven Széchényi gyűlt össze a szélrózsa minden tájáról Sopronban és Nagycenken. A zeneműveket pedig sorra bemutatjuk, és CD-felvételeket készítünk róluk.


– Az újabb generáció beszéli még ősatyái nyelvét, az unokák meg akarnak tanulni magyarul?

– Sajnos, nem, hiszen más környezetben nőttek fel. Többször javasoltam, hogy a külföldre szakadt honfitársaink gyermekeinek az állam szervezze meg a magyar nyelvtanulást. Nyári táborokban más programok mellett a nyelvet is könnyebben el lehetne sajátítani, és sok-sok új hasznos “nagykövete” lehetne az országnak. Mellesleg az egyik fiam már felnőtt fejjel vágott neki a nyelvtanulásnak, és alkotmányjogból magyarul vizsgázott.

– Ebben hasonlít leghíresebb ősére, Széchenyi Istvánra, aki állítólag csak felnőtt korában tanult meg magyarul.

– Ez csak – főleg a hajdani Habsburgok által – terjesztett legenda. István mindig is anyanyelvének tekintette és úgy is beszélte a magyart.

– Arisztokráciánk java része szétszóródott a világban, nem gondolja, hogy egy-egy fontos cél, a szellemi és kultúrális előrelépés érdekében újra aktivizálni lehetne, kellene őket?

– Nem csak átvitt értelemben van kihalóban a régi értelemben vett nemesség, a nagy és ismert családok legtöbb leszármazottjának már új hazája van. A gyerekek, unokák, dédunokák már inkább németnek, angolnak, vagy éppen argentinnak születtek, és nem hiszem, hogy könnyen elhagynák azt a hazát, melyet apjuk vagy nagyapjuk a magyarországi kommunista üldöztetések miatt választott. Külföldről aligha lehetne újjáéleszteni a régi világot, melynek plasztikus szimbolúma a kommunisták álal elvett régi családi kúriák, kastélyok javarészének látványos pusztulása. De ha a mai Magyarország szükségét látja, azt jelezni kellene, és rehabilitálni kellene az érintett családokat, és hazatérésükhöz segédkezet nyújtani. Ha kialakulna egy ilyen szellem, többen hazajönnének.

Kapcsolódó Cikkek

  • A Fidesz nem támogatja az ukrán kormánypárt felvételét az Európai Néppártba

    A Fidesz nem támogatja az ukrán kormánypárt felvételét az Európai Néppártba

    A Fidesz mindaddig nem támogatja az ukrán kormánypárt felvételét az Európai Néppártba, amíg az ukrán oktatási törvény módosításával nem válik lehetővé a kisebbségi nyelvű oktatás lehetősége az óvodától az egyetemig – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Újabb milliárdok Pest megyei óvodai fejlesztésekre

    Újabb milliárdok Pest megyei óvodai fejlesztésekre

    Óvodaépítésre és meglévő intézmények fejlesztésére fordíthatják a Pest megyei települések az újabb, hatmilliárd forint keretösszegű támogatást, amely a hazai forrású, 80 milliárd forintos Pest megyei program része – mondta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár a szombati Magyar Időkben.