EUR: 307,98 Ft
CHF: 265,56 Ft
2017. október 20., péntek
Vendel

Belföld

Szijjártó Péter: Felértékelődik a keleti nyitás stratégia

Felértékelődik a magyar kormány keleti nyitás stratégiája, amely nemcsak az exportpiacok megszerzésére irányult, hanem tőkevonzásra is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Magyar Külgazdasági Szövetség közgyűlésén, Budapesten.

Kiemelte: a kínai beruházások elterjedése Európában megállíthatatlan folyamat, a magyar kormány célja, hogy az Európába irányuló kínai tőkéből minél többet Magyarországra hozzon.

Sikernek nevezte a miniszter, hogy Közép-Európában a legtöbb kínai beruházás Magyarországra érkezett, értéke meghaladja a 4,1 milliárd eurót. A térségből a magyar cégek exportálnak a legtöbbet Kínába, továbbá magyar vállalatok rendelkeznek Közép-Európából a legtöbb Kínába irányuló élelmiszerexportálási engedéllyel, valamint Magyarországnak van a legszorosabb pénzügyi együttműködése Kínával.

Szijjártó Péter felidézte, a magyar miniszterelnök legutóbbi kínai látogatásán megállapodtak arról, hogy Magyarország és Kína együttműködését az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelik, ez a legmagasabb kínai besorolási kategória.

A közgyűlésen a külgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy a kialakuló új világrend folyamatosan alakítja a környezetet, az új politikai, gazdasági stratégiák, az új technológiák megváltoztatják a versenyképesség, a siker kritériumait is.

Kifejtette: a globalizáció régió modellje – amelyet a nyugatról kelet felé áramló tőke jellemzett – kifulladt, az új modellben a gazdasági lendületet biztosító húzóerő keleten van. A befektethető pénz jó része keleten, Ázsiában halmozódott fel, a távol-keleti erős vállalatok egyre nagyobb piaci részesedésre tesznek szert a világban.

Példaként említette a miniszter a kínai vállalatok óriási cégfelvásárlásait a világgazdaságban, valamint azt, hogy a Magyarországon jelen lévő 5 legnagyobb kínai tulajdonban lévő vállalat is cégvásárlással jött létre.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, az új globalizáció modellben a nemzeti érdekek érvényesítése, a patrióta gazdaságok előtérbe kerülnek, a magyar külpolitikának pedig feladata a magyar nemzetgazdaság érdekeinek képviselete.

A külgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok vált tavaly az első számú, Európai Unión kívüli magyar exportpiaccá, és az amerikai cégek a német vállalatok után a második legjelentősebb befektetők Magyarországon.

Magyarország érdeke, hogy az amerikai cégek továbbra is úgy tekintsenek az országra, ahová érdemes befektetetni – emelte ki a miniszter. Ismertette, hogy a Magyarországon működő 1700 amerikai vállalat 9 milliárd dollár befektetéssel rendelkezik, és 100 ezer magyar munkavállalót alkalmaz.

Szijjártó Péter rámutatott, Magyarország a terrorizmus elleni küzdelemben elkötelezett az Egyesült Államok mellett. Reményét fejezte ki, hogy a magyar parlament hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország növelje erőfeszítéseit az Iszlám Állam elleni harcban, és az Irakban szolgáló magyar katonai létszámot 150-ről 200-ra emelje.

A miniszter beszédében kitért arra is, hogy az illegális migráció gazdasági kockázatot is jelent, emellett veszélyezteti a schengeni övezetet, amely arra a konszenzusra épült, hogy a belső szabad közlekedés biztosításához meg kell védeni a külső határt.

A magyar külgazdaságot a jövőben meghatározza a Brexit is – hívta fel a figyelmet a tárcavezető, véleménye szerint a britek kilépése az Európai Unióból nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági veszteség is. A kilépési tárgyalásokon az európai intézményeknek meg kell védeniük a Nagy-Britanniában dolgozó és tanuló uniós polgárok jogait, a lehető legszélesebb körű kereskedelmi, gazdasági és befektetési megállapodást kell kötniük – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter szólt arról, a magyar kormány az idén bevezette a befektetés ösztönzési rendszerében a technológia intenzív költségvetési támogatási kategóriát, továbbá beszállító fejlesztési programot indított a magyar kkv-k számára, és erősíti az Eximbank a kkv-k exportpiaci sikereit segítő hitelezési tevékenységét.

A miniszter szerint az első három hónap külkereskedelmi adataiból az látszik, hogy a magyar külgazdaság a tavalyi után az idén is rekordokat dönt.

Kapcsolódó Cikkek