2018. április 23., hétfő
Béla

Egyéb

83 éve irtotta ki rendszere belső ellenségeit Hitler

83 évvel ezelőtt, 1934. június 30-án kezdődött a náci Németország egyik legvéresebb akciója, a történészek által Hosszú kések éjszakájának nevezett leszámolás-sorozat, amit Röhm-puccsként és Kolibri-műveletként is ismerhetünk.

A politikai okokból végrehajtott gyilkosságok június 30. és július 2. között történtek. Ez idő alatt Adolf Hitler kancellár utasítására likvidálták azokat a párttársakat, akik a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ún. baloldali, strasserista frakcióját képviselték. De sokan áldozatul estek a paramilitáris szervezet, az SA soraiból is.


A Führer, Adolf Hitler jó ideje tartott már attól, hogy túlságosan megerősödik az SA, aminek utcai megmozdulásait, erőszakos cselekedeteit korábban elismerte, ekkor már azonban inkább kellemetlenné vált számára, és veszélyesnek tartotta. Éppen ezért az SA vezetője, Ernst Röhm ellen fordult, aki korábban harcostársa volt, mostanra azonban szembe kerültek egymással. Az elrendelt vérengzéshez okot adott az is, hogy az SA lefejezésével Hitler megnyugtathatta a Reichswehr vezetőit is, akik amiatt aggódtak, hogy jelentőségük az SA megerősödésével túlságosan lecsökken. Ráadásul Röhm terve az volt, hogy a hadsereget beolvasztja az SA-ba, amit a hivatásos katonák érthető okból nem akartak.

Összességében ezt a politikai pillanatot Hitler arra használta fel, hogy kiiktassa rendszerének kritizálóit, és azokat, akik potenciálisan veszélyt jelenthetnek a hatalmára.


A tisztogatásoknak 85 halálos áldozata volt, ebből ötvenen SA-tagok voltak. Egyes becslések egyébként ennék több meggyilkoltról számolnak be: ezek szerint akár 200 embert is el tehettek láb alól ez alatt a három nap alatt. A letartóztatottak száma viszont elérte az ezer főt.

Hitler a gyilkosságokat a Heinrich Himmler vezette SS-re és a Gestapóra bízta.

Bár az akciót jó ideje titokban készítették elő annak kitervelői, az SA legfelsőbb vezetése valamit mégis megsejtett, mi készül a háttérben, ugyanis 29-én, egy nappal a barbár gyilkosságok előtt az SA emberei az utcákon randalíroztak amiatt, hogy valami készülőben van ellenük.

Az akció aztán június 30-án, hajnali kettőkor azzal vette kezdetét, hogy Hitler Berlinből Münchenbe repült, és kíséretével hajnali fél ötkor már a Bajor Belügyminisztériumban volt. Ide rendelte magához a helyi SA-parancsnokokat, Wilhelm Schmidet és August Schneidhubert. Itt szemrehányást tett nekik az előző esti utcai balhék miatt, és árulással vádolta meg őket. A két férfit azonnal letartóztatták, és börtönbe vitték. Schneidhubert már aznap délután ki is végezték. Mindeközben az SS is végezte a letartóztatásokat az SA-tagok körében.

Nem sokkal öt után Hitler Bad Wiesseeben ment, a Hanselbauer panzióba. Itt lakott ugyanis a főellenség, Ernst Röhm. Az itt történtekről Erich Kempka, Hitler sofőrje eképpen számolt be utólag:

„Ostorral kezében lépett be Hitler Röhm hálószobájába a panzióba, Bad Wiesseeben, mögötte két bűnügyi hivatalnok kibiztosított pisztolyokkal. A következő szavakat recsegte: »Röhm, le vagy tartóztatva!« Röhm álmosan nézett fel az ágya párnájáról és dadogta: »Heil, mein Führer!« »Te le vagy tartóztatva!« – üvöltötte Hitler másodszor is, és megfordulva kiment a szobából.”

Itt több más SA-vezetőt is elfogtak: Edmund Heinest például egy másik férfival az ágyában leptek meg…

Hitler nem sokkal később kíséretével együtt visszatért Münchenbe, a helyi NSDAP-székházba, ahol beszédet tartott az összegyűlt tömeg előtt. Itt arról beszélt, hogy “a világtörténelem legrondább árulását készített elő az SA”, ezért volt szükséges a letartóztatás-sorozat.

Ezután Joseph Göbbels telefonon felhívta Hermann Göringet, és kiadta a Kolibri jelszót, ami azt jelentette, hogy Berlinben is megkezdhetik a kivégzéseket.

Röhmöt és társait (olyan SA-vezetőket, mint Eilhelm Schmid, August Schneidhuber, Hans Hayn, Peter von Heydebreck, Hans Erwin von Spreti-Weilbach és Edmund Heines) még ezen a napon a Stadelheim börtönbe vitték. Ekkor egyébként Hitler még gondolkodott azon, hogy Röhmöt is kivégeztesse-e (mégiscsak barátok voltak valamikor), de végül azt parancsolta két SS-tisztnek, hogy szólítsa felt Röhmöt: 10 percen belül végezzen magával. A két SS-Hauptsturmführer, Theodor Eicke és Michael Lippert ezután egy pisztolyt is átadott Röhmnek, aki durván úgy reagált: „Ha meg kell halnom, tegye ezt Adolf maga.”

Mivel Röhm nem volt hajlandó meghúzni a pisztolyt, Lippert  saját kezűleg lőtte le. Emiatt a tette miatt egyébként 1957-ben felelt a bíróság előtt, addig elkerülte az igazságszolgáltatást.

Hitler a Hosszú kések éjszakát arra is felhasználta, hogy az általa megbízhatatlannak tartott konzervatív politikusokat is kiiktassa. Így például von Papen kancellárhelyettes titkárát, Herbert vo Bosét is lelőtték, vagy másik kollégáját, Edgar Jungot. Az ő holttestét egy árokba hajították az SS-legények.

De megölték Erich Klausenert, a Katolikus Akció vezetőjét is. Természetesen Papent is letartóztatták, de elkerülte a  halált, sőt Hitler nem sokkal később szabadon is engedte. Igaz, von Papen ezután már nem kritizálta a náci rezsimet..

A Gestapo “ráment” Kurt von Schleicherre, a Hitlert megelőző kancellárra, akit (akárcsak feleségét) saját otthonukban gyilkoltak meg. Sorra került Gregor Strasser is, az NSDAP korábbi elnöke is, akire azért haragudott Hitler, mert két évvel korábban kilépett a náci pártból. Gustav Ritter, a sörpuccs leverője is meghalt, ráadásul brutális módon: elevenen szétverték egy csákánnyal…

Volt egy ártatlan áldozata is a féktelen gyilkosságoknak. A Münchner Neuste Nachrichten nevű újság zenekritikusát, Willi Schmidet azért ölte meg a Gestapo, mert összekeverték egy bizonyos Ludwig Scmittel, aki korábban Gregor Strasser támogatója volt.

Ezt a példátlan erőszakhullámot természetesen nem lehetett eltitkolni a világ előtt. Túl sok volt az áldozat, és túl sok ismert ember halt meg gyilkosság által. Igaz, eleinte voltak kísérletek arra, hogy eltussolják az ügyet. Göring például arra utasította a rendőregységeket, hogy minden, a gyilkosságokkal kapcsolatos iratot semmisítsenek meg. Göbbels is igyekezett megakadályozni, hogy az újságok beszámoljanak a halottak listájáról. Július 2-án azonban ő maga jelentette be a rádióban, hogy “milyen közel állt Röhm és Schleicher Hitler által meghiúsított államcsínye a sikerhez és az ország a káoszhoz.”

A teljes beismerésre két hetet kellett várni. Adolf Hitler 1934. július 13-án a Reichstag előtt mondott és rádión közvetített beszédében így beszélt az eseményekről:

“Ha valaki azt a szemrehányást teszi, miért nem a rendes bíróságokat vontuk be ahhoz, hogy ítélkezzenek, akkor neki csak a következőket mondhatom: ezekben az órákban én voltam felelős a német nemzet sorsáért, és így a német népnek legfelsőbb bírája. A lázadó divíziókat örök időktől fogva megtizedelik, így hozzák rendbe őket. […] Én voltam, aki parancsot adtam ezen árulás főbűnöseinek lelövetésére, továbbá én adtam parancsot e belső kútmérgező és a külföldet is megmérgező fekélyeknek a puszta húsig terjedő kiégetésére. […] A nemzetnek tudnia kell, hogy létét […] senki büntetlenül nem fenyegetheti. Mindenkinek tudnia kell a jövőben, hogy ha kezét ütésre emeli az állam ellen, sorsa a biztos halál.”

Az ún. Államvédelmi törvényt július 3-án írta alá Adolf Hitler, aki ezzel törvényesítette, jogszerűvé tette a Hosszú kések éjszakáján történt gyilkosságokat.

A törvény egyetlen szakasza így szólt: “Azok az intézkedések, melyek az 1934. június 30-án, július 1-jén és 2-án végrehajtott felség- és hazaáruló támadás leverésére szolgáltak, mint az állami önvédelem intézkedései jogszerűek.”

Kapcsolódó Cikkek

  • Négy embert megöltek egy étteremben

    Négy embert megöltek egy étteremben

    Négy embert megölt, további hármat pedig megsebesített egy lövöldöző férfi vasárnapra virradó éjjel az egyesült államokbeli Nashville közelében egy Waffle House étteremben.

  • Egy sorozatról neveztek el egy planktont

    Egy sorozatról neveztek el egy planktont

    Először nevezetek el fajt egy tévéműsorról: a BBC A kék bolygó című sorozatáról kapta a nevét az óceán “lüktető szíveként” is emlegetett planktonok egyik faja.

  • Mentősökre támadt egy férfi Miskolcon

    Mentősökre támadt egy férfi Miskolcon

    Mentősre támadt egy 26 éves férfi Miskolcon, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés miatt emelt vádat ellene a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség – közölte a vádhatóság az MTI-vel kedden.