EUR: 312,97 Ft
CHF: 271,73 Ft
2018. február 24., szombat
Mátyás

Egyéb Székesfehérvár

Árpád-kori leletekre bukkantak

Alaposan meglepődtek a régészek, amikor egy kétszáz lakásos társasház építése előtti feltárásnak láttak neki a Huszár utcában. A Szent István Király Múzeum szakemberei, akik ötezer négyzetméteren ástak, XII–XIII. századi, Árpád-kori leletekre bukkantak.

A Budai út mögötti terület, ahol egykor lovassági laktanya állt, majd szovjet csapatok állomásoztak, és ahol korábban Demján Sándor egyik érdekeltsége tervezett lakásokat építeni, sokáig üresen állt. Az épületeket még az 1990-es években, amikor a szomszédos nagy bevásárlóközpontok épültek, lebontották. Most az Árpád-korban
jellemző gödörházak, más néven veremházak kerültek elő a hozzájuk tartozó kemencékkel, de sikerült feltárni a házakat körbevevő vizesárkokat és a falut övező sáncot is.


A fehérváriak lelkesen hallgatták és fotózták a régészeket Fotó: K. Mátyás Bertalan

A részletekről Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze beszélt azoknak, akik meg kívánták nézni a leleteket. A múzeum újszerű kezdeményezésére nagyon sokan voltak kíváncsiak. Nem véletlenül, hiszen a városban – amely minden kövével Gézához és István királyhoz kapcsolódik – szinte csak elvétve akad lelet ebből a korból. A látogatók most azt is láthatták, hogy milyen volt az élet a középkori városon kívül, a korabeli Fehérvár „agglomerációjában”.

A középkorban itt élők főként növénytermesztéssel, állattartással foglalkoztak és minden valószínűség szerint az egy kilométerrel odébb lévő belváros lakosságát látták el élelmiszerrel. Szegények voltak, amire a feltárt eszközökből következtetnek – mondták el a szakemberek.

Kapcsolódó Cikkek

  • Sminkbemutató szép lányokkal

    Sminkbemutató szép lányokkal

    Ahogy arra számítani is lehetett, a jelentős szakmai és közönségvisszhangot keltett, nemrég lezajlott, érdi rendezésű Pest Megye Szépe verseny döntőjében szereplő hölgyek sorra kapják a felkéréseket a szépségipar különféle területeiről.

  • A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

    A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

    A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

  • Szijjártó: A tengeri határokat is meg kell védeni

    Szijjártó: A tengeri határokat is meg kell védeni

    Az Európai Unió tengeri határát ugyanúgy meg kell védeni, mint ahogy Magyarország is képes volt arra, hogy megvédje az EU külső, szárazföldi határát – mondta el telefonon az MTI-nek pénteken Máltáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.