2018. április 23., hétfő
Béla

Egyéb II.kerület

Emlékhely és vendégház lett Klebelsberg otthona

A magyar kormány 1,15 milliárd forintos támogatásával újították fel a pesthidegkúti Klebelsberg-kastélyt, az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter otthona emlékhelyként és vendégházként működik ezentúl.

Láng Zsolt polgármester elmondta: a Klebelsberg által 1923-ban megvásárolt birtok története hű lenyomata a magyar nemzet elmúlt 94 évének: az építésnek, a rombolásnak, a kitelepítésnek, értékeink elporlasztásának, a kétes gazdasági tranzakcióknak, a megmaradt közösség kiállásának és az újjáépítésnek.


– A rendszerváltás után azonnal megjelent a lakossági igény a kastély helyreállítására, Klebelsberg elhallgatott életművének rehabilitációjára. Megalakult a Klebelsberg Emléktársaság Jókai Anna elnökletével, az önkormányzat pedig minden évben Klebelsberg-napokat szervez az emléktársasággal karöltve, a szomszédban található művelődési házat pedig szintén a kultuszminiszterről Klebelsberg Kultúrkúriának neveztük el.

A polgármester hozzátette, a mostani felújítással a kerületben élők több évtizedes vágya teljesült.


 A Klebelsberg-kastély története

Az épületegyüttest Klebelsberg Kuno gróf és felesége, Botka Sarolta 1923-ban vásárolta meg, a házaspár három évvel később költözött új otthonába. A kastély a XX. század – és a Klebelsberg házaspár – igényének megfelelő komforttal rendelkezett: vezetékes vízszolgáltatással, központi fűtéssel, fürdőszobákkal, vízöblítéses WC-vel. Az udvaron álló kutat kovácsoltvas oszlopokkal, oszlopdíszekkel egészítették ki, a bejárat kovácsoltvas kapuját címer díszítette. A kertben galambdúcot, kutyaházat, virágládákat helyeztek el, megépítették a pergolát. A kert öntözését locsolóvezeték és kiépített csapok biztosították. Könyvtár, ebédlő, szalon és télikert is volt, az építkezésen pesthidegkúti mesterek is dolgoztak.

Pesthidegkút még 1926-ban díszpolgári címmel tisztelte meg Klebelsberg Kunót, és elnevezte róla a Budai utat, a falu főutcáját, felesége pedig a mai Galóca utca névadója – Sarolta utca – lett. Klebelsberg mindössze hat évig, 1932-ben bekövetkezett haláláig élvezhette kőfallal körülvett otthona békéjét és nyugalmát. Férje elvesztése után Sarolta asszony visszavonultan élt egykori közös otthonukban. Miután az épületegyüttes túl nagy volt számára, csak a belső kastélyrészt tartotta meg, a Templom utcával határos épületet pedig hol a csendőrség, hol a helyi cserkészcsapat használta. A II. világháború után, 1949-ben a kastélyt államosították, két szobát azonban meghagytak Sarolta asszonynak. 1950-ben az épületegyüttest juttatás címén a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) adták. 1951-ben Klebelsberg özvegyét a Csongrád megyei Okányba telepítették ki. A szakszervezeti üdülőt, iskolát működtető SZOT később az ingatlant elcserélte egy másikra. A cserét követően a Rókus Kórház pszichoterápiás osztálya kezelte itt betegeit. A rendszerváltást követő hosszú és keserves tulajdonjogi vitát megszenvedte az egykori Klebelsberg-kastély. Pusztult és pusztították: az ajtókat leszaggatták, a lépcsőházi korlátot és az ablakokat kitörték, a kerti szobrokat ledöntötték. A cserepeket felverte a gaz, a parketta és a falak nedvesedtek, szemét, piszok hevert mindenütt.  (Czaga Viktória helytörténész/Budai Polgár nyomán)

Kapcsolódó Cikkek

  • Fedezzük fel a természetet!

    Fedezzük fel a természetet!

    Teljes gőzzel üzemelnek a turisztikai látványosságok és a kirándulóhelyek Heves megyében. Alig vártuk, hogy végre birtokba vehessük a természetet a hosszú és – úgy látszott – véget nem érő telet követően. Megyénkben számos intézkedést tettek azért, hogy a jó idő beköszöntével mindenki ellátogathasson arra a helyre, amely télen még nem biztos, hogy alkalmas volt erre.

  • Betömik a lyukat

    Betömik a lyukat

    A tervek szerint – az időjárás függvényében – április 19-én, csütörtökön megkezdi a kivitelező az egri Csiky és Barkóczy utcák kereszteződésében keletkezett útbeszakadás helyreállítását. A munka nem egy önálló, ideiglenes megoldást jelent, hanem a már régóta tervezett, teljes, csapadékvíz-rendezési és felújítási program részeként valósul meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) Eger rendelkezésére álló forrásból.