2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Külföld

EU-csúcs: egyetértés született a külső határvédelemről

Az Európai Unió (EU) védelmi dimenziójának erősítése az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának legnagyobb eredménye, az ülésen teljes egyetértés volt, minden tagállam részt kíván venni a rendszerben – közölte Orbán Viktor kormányfő pénteken a tanácskozást követő sajtóértekezletén.

A miniszterelnök fontosnak nevezte az EU védelmi dimenziójának megerősítését, hogy a kontinens gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá lehessen támasztani, illetve azt, hogy összhangot és ésszerű elrendezést hozzanak létre a hadi beszerzések területén, a kiegyensúlyozottság elvét figyelembe véve.


Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban sajtótájékoztató keretében elmondta, az Európát fenyegető biztonsági kihívások miatt elkerülhetetlen egy közös európai védelmi alap létrehozása is, amelynek tervét az Európai Bizottság még június folyamán előterjeszti.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint történelmi lépés az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése. Beszélt arról is, hogy a terrorizmus elleni harc eredménye érdekében fel kell lépni többek között az internetes terrorista propaganda terjedése ellen. Ezzel kapcsolatban olyan eszközök kifejlesztésére kell bírni az internetes oldalakat, amelyek automatikusan észlelik és eltávolítják a szélsőséges, erőszakra felbujtó tartalmakat – mondta.


A találkozót ezúttal is a migráció napirendi pontja uralta, a válság külső összefüggéseire fókuszáltak. Egyetértés volt arról, hogy meg kell védeni az EU külső határait, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, és hogy együtt kell működni a kibocsátó- és tranzitországokkal.

Orbán Viktor elmondta, egyes tagállamokkal ellentétben Magyarország nem “szolidaritási-technikai”, hanem “identitási” kérdésnek tekinti az unió területén tartózkodó menedékkérők elosztását. Leszögezte: lehetetlen, hogy bárki más határozza meg, kikkel élünk együtt, és ezáltal Magyarország identitását. Az uniós menekültügyi kvóták elleni magyar és szlovák kereset ügyében várható ítéletről szólva a miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy a kormányt a számára esetleg kedvezőtlen döntés sem kényszerítheti arra, hogy feladja az álláspontját.

Az Európai Tanács elnöke kiemelte: az uniós tagállamoknak jobban össze kell hangolniuk tevékenységüket, hogy nagyobb segítséget tudjanak nyújtani Olaszországnak, amely az észak-afrikai országból induló migrációs áramlat céljává lett.

A V4-ek vezetői az uniós csúcstalálkozó pénteki ülésnapjának kezdete előtt megbeszélést folytattak a tavasszal elnökké választott Emmanuel Macron francia elnökkel, aki először vesz részt uniós csúcstalálkozón.

A tárgyalók abban egyeztek meg, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet kell, hogy legyen. Macron korábban ugyanis bírálta azokat a közép-európai országokat, köztük burkoltan Magyarországot, melyek nem tartják be az uniós szabályokat. Orbán Viktor erre reagálva csütörtökön közölte: az új államfő “belépője nem túl biztató, (…) “ez itt nem szokás, de majd ő is kiismeri magát”.

A V4-ek és a francia elnök a külföldre delegált munkavállalók jogállásáról, a migrációról, az éghajlatvédelem kérdéseiről és az egységes piacról egyeztettek.

Emmanuel Macron francia elnök a pénteki brüsszeli uniós csúcstalálkozó után elmondta, hogy a visegrádi országok vezetőivel meghatározták azokat a kérdéseket, amelyekben nézeteltérések mutatkoznak, és amelyekről folytatják az eszmecserét, de vannak olyan témák, amelyekben szeretné, ha együtt lépnének előre, köztük a kiküldött munkavállalók kérdésében.

Ez utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélekedett, a távolság az álláspontok között nem áthidalhatatlan. Közölte: Macronnal arra jutottak, hogy ha a következő hónapokban a szakértőik keményen dolgoznak, akkor megállapodásra is lehet jutni.

“Magyarország mindnet megtesz annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók érdekeit megvédje” – mondta a magyar kormányfő.

A csúcstalálkozó alkalmával Theresa May brit kormányfő ismertette kormánya állampolgári jogok biztosításáról szóló “komoly és méltányos” elképzeléseit, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot.

A brit miniszterelnök kezdeményezéseit illetően szkeptikusnak mutatkoztak a brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó résztvevői. Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: első benyomása az, hogy az Egyesült Királyság ajánlata elmarad az elvárásaiktól. Hozzátette: a tárgyalócsoport tüzetesen megvizsgálja majd az írásban előterjesztett dokumentumot.

Az uniós vezetők a találkozó alkalmával megerősítették elkötelezettségüket a 2015 decemberében elfogadott párizsi klímaegyezmény mellett. Mint a záródokumentumban írták, az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani a klímaegyezmény rendelkezéseit. Elemzők szerint a közös nyilatkozat üzenetértékű a párizsi klímaegyezményt felmondó, Donald Trump elnök vezette új amerikai adminisztráció számára.

A csúcstalálkozón a tagországok vezetői hat hónappal meghosszabbították az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem tett eleget az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére vonatkozó megállapodásban szereplő feltételeknek.

A csúcs résztvevői döntöttek arról is, hogy a jövőben korlátozzák az uniós beutazásra jogosító vízum kiadását azon államokkal szemben, amelyek nem vesznek vissza nemzetközi védelemre nem jogosult bevándorlókat.

Kapcsolódó Cikkek