2018. november 14., szerda
Aliz

Egyéb Székesfehérvár

Ezüst minősítést kapott a Szabad Színház

A székesfehérvári társulat a KASZT-on a Fél élet című darabot adta elő. A harmadik alkalommal megrendezett Komlói Amatőr Színházi Találkozón (KASZT) a fehérvári Szabad Színház John Mighton Fél élet című darabját adta elő. Törsök Márta a legjobb mellékszereplő díjat vehette át.

A kritikus szerint a Fél élet igazi szószínház, mondhatni társalgási dráma Fotó: Szabad Színház

A Szabad Színház, a volt videotonos színjátszók csapata hatvan éve működik. A társulatban az első, alapító és az ötödik generáció képviselői is játszanak. A fehérvári független színészek június 15–18. között harmadik alkalommal megrendezett Komlói Amatőr Színházi Találkozón John Mighton Fél élet című darabjával vettek részt.


Az előválogatót követően 15 előadást láthatott a közönség. A szakmai zsűri tagja volt Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Regős János rendező, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke, Németh Ákos, József Attila-díjas drámaíró, a Magyar Táncművészeti Főiskola dramaturgiatanára és Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgató-főrendezője.

A kritikus szerint a Fél élet igazi szószínház, mondhatni társalgási dráma. A nálunk eddig kevéssé ismert kanadai szerző, John Mighton egy konkrét történetet mond el Kúnos László fordításában, még ha ennek a történetnek vannak is homályos pontjai. Például az, hogy az öregek otthonában egymásra találó Clara (Törsök Márta) és Patrick (Udvaros György) valóban ismerték-e egymást a háború előtt, vagy csak a névazonosság alapján idéznek meg háború előtti emlékeket, amelyek szerint összetartoztak és kényszerűségből  szakadtak el egymástól.
Clara fia, Donald (Solymossy Zoltán) mindenesetre nem hisz a múltbeli kapcsolat létezésében, különösen hogy Patrick lánya, Anna (az előadás rendezője, Nagy Judit játssza) nagy mesélőnek, füllentőnek festi le az idős matematikust a közös várakozások során, Donald pedig nem egészen beszámíthatónak az anyját. Solymossy Zoltán Donaldja csüggedten konstatálja, hogy örömét, büszkeségét – kinevezték tanszékvezetőnek – nem tudja megosztani édesanyjával, aki a valóságtól elszakadva mintha már más régiókban élne, és szorongva drukkol, sikerül-e anyjának felidéznie a telefonszámát. Törsök Márta Clarája pedig minden érdeklődését elveszítve, üres tekintettel hallgatja, mit hozott a fia (aki odaadóan, szorgalmasan látogatja), miután tudatosul benne, hogy az gyámjaként eladta a házát, és nem egyezik bele a két idős ember tervezett frigyébe.


Nagy Judit Annája kezdetben ridegebben, tárgyilagosabban viszonyul a helyzethez, tán így védekezve a lelkiismeret-furdalás ellen, míg észre nem veszi a változást apján és ennek eredményeként a hozzá fűződő viszonyán, s drukkerükké nem válik – de későn. Ez az eldöntetlenség mindenesetre igazi drámát szül, amelyben kinek-kinek megvannak a maga igazságai. Még az ápolónő, Tamy (Paulik Anna) megítélése sem egyértelmű – apró figyelmességeivel kétségtelenül sok örömöt okoz Clarának, miközben feltehetően valóban meglopja.

Kapcsolódó Cikkek