2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Belföld

Kevesebb hatalmat Brüsszelnek, többet a tagországoknak

Az Európai Unió tagországainak állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit. A Századvég Alapítvány Project 28 által készített kutatás 28 uniós tagállamban kérdezte meg az embereket több kérdéskörben.  Az is kiderült: a felmérésben részt vevők 77 százaléka szerint hatékonyabban kellene védeni az unió határait.

Furcsa kettősséget mutat a Századvég Alapítvány Project 28 által készített kutatás. A 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy Brüsszel igencsak félrekezeli az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait. A kutatásról a figyelo.hu számolt be.


Az EU megosztott. Ezt jól szemlélteti, hogy uniós átlagban igen nagy, 30 százalékpont a különbség azok aránya között, akik szerint jó irányba mennek a dolgok, és azoké között, akik szerint nem. Németországban például nagy többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy nagyon rossz vagy rossz irányba megy az ország. A jövőre vonatkozó kilátások sem túl rózsásak. Az uniós polgárok több mint fele szerint a következő generációk rosszabbul élnek majd, mint a jelenlegiek, csupán 15 százalék vár javulást.

Érdekes, hogy a kutatás szerint leginkább a magyar emberek bíznak a saját kormányukban az Európai Unióban és az is örvendetes, hogy Magyarország a megkérdezettek szerint jó irányba halad.


Forrás: Századvég Alapítvány

Felróják például, hogy Brüsszel késve reagált a 2008-as pénzügyi válságra, az Európai Központi Bank későn kezdte el a monetáris élénkítést, az EU nem ismerte fel idejekorán, hogy a megszorításokra épülő német recept kettészakítja majd a közösséget. Így nemcsak észak és dél között jött létre egy törésvonal, de a tagországokon belül is megnőttek a jövedelmi különbségek. Az uniós polgárok több mint fele nagyon súlyosnak, összesen 88 százalék problémásnak gondolja ezt a típusú megosztottságot.

Az uniós megosztottság politikai vetülete elsősorban a migrációs válsággal kapcsolatos véleménykülönbségekben mutatkozik meg. Az emberek tartanak a migránsoktól, és ezt a politikusoknak figyelembe kell venniük. A felmérésben megkérdezettek 77 százaléka szerint az EU rosszul kezeli a migráció problémáját. Ennél kissé árnyaltabb a terrorizmus elleni intézkedések megítélése. Az európaiak fele szerint kevés, amit a közösség ezen a téren tett, de 38 százalék úgy véli, jó munkát végeztek Brüsszelben. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy az uniós lépéseket sokan elégtelennek ítélik meg.

A gazdasági és a migrációs krízissel kapcsolatos elégedetlenség megnövelte azok táborát, akik kevesebb hatalmat adnának a tagországok felett Brüsszelnek. Ha az EU nem tudja megoldani, majd megoldjuk mi – gondolja a megkérdezettek fele, és szélesebb teret adna a tagállami politikának az uniós rovására. A szorosabb integrációban mindössze 36 százalék látja a megoldást. A kilépési tárgyalások előtt álló Nagy-Britanniában még a bennmaradást többnyire támogató fiatalok harmada is ezt az álláspontot képviseli. Az idősebb generációk körében pedig egyre nő ez az arány.

A gazdaság egyik kulcseleme, az energia- és a szolgáltatói árak kérdésében már 60 százalék a nagyobb tagállami befolyást akarók aránya. Ez erősen megkérdőjelezi az EU energiauniós terveit. Brüsszel azt szeretné, hogy a közösség országai villamosenergia-hálózatainak a 10 százalékát 2020-ig összekapcsolják. Magyarország hivatalos álláspontja szerint az energiauniót vállaljuk, de az árszabályozás kérdésében megegyezésre kell jutni.

A gazdaság élénkítésén és a migrációs válságon túl az EU előtt álló harmadik legnagyobb kihívás a britek kilépése. Nagy-Britannia ugyanis a németek után a második legnagyobb nettó befizető.

A jövővel kapcsolatos bizonytalanságokat jelzi az is, hogy a megkérdezettek több mint 30 százaléka szerint tíz év múlva már nem is lesz EU. Az EU jövőjével és a migrációval kapcsolatos félelmek ismeretében érthető, hogy a közösség bővítését a megkérdezettek túlnyomó többsége nem szeretné, 77 százalék ellenzi Törökország felvételét.

Az uniót sújtó gazdasági és politikai válság a globalizációt is más összefüggésrendszerbe helyezi. A legnagyobb félelem a munkahely elvesztése. Bevett gyakorlat, hogy a multinacionális cégek az olcsóbb munkaerőt keresve vándoroltatják telephelyeiket. Az európaiak 80 százaléka helyteleníti ezt. Sokaknál a globalizációval összekapcsolódik a civil szervezetek tevékenysége is. Európai átlagban 60 százalék helyteleníti, hogy rajtuk keresztül egy ilyen gazdasági, vagy politikai szervezet beavatkozzon az ország politikájába.

Kapcsolódó Cikkek