EUR: 305,15 Ft
CHF: 277,01 Ft
2017. július 24., hétfő
Kinga, Kincső

Belföld

Kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen is

Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést – jelentette be kedden a brüsszeli testület.

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nem csak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat.

Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül “a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik”.

Hozzátette, ugyan ez nem büntetés, “nem ő most a legboldogabb ember a Földön”, de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatása érdekében.

Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután – ha szükségesnek ítéli – a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet.

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így Pozsony ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.

Végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki hangsúlyozta: azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem.

A magyar kormány zsarolásnak és európaiatlan magatartásnak tekinti, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben napirend előtt, hangsúlyozva: a kabinet nem enged a zsarolásnak.

Hétfőn Orbán Viktor a nemrégiben zárult nemzeti konzultáció eredményeit ismertetve elmondta, a magyarok többsége úgy gondolja, nem szabad hagyni, hogy Brüsszel betelepítési programokat kényszerítsen Magyarországra. A kormányfő szerint a nemzeti konzultációk lehetővé teszik, hogy az emberek, a választott parlamentjük és a kormányuk közös akarattal cselekedhessen.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter törvénytelennek minősítette kedden az Európai Bizottság (EB) által kilátásba helyezett eljárást. A lengyel diplomácia vezetője rámutatott: a kvótát egyik uniós tagállam sem teljesítette. Úgy értékelte: Lengyelországot e vonatkozásban “semmi sem fenyegeti”. “Nem fogunk reagálni – el fogjuk magyarázni, hogy mindez törvénytelen” – húzta alá a miniszter, kifejtve: a menekültek átirányítása, “áthelyezése”, nem hozható kapcsolatba semmilyen uniós politikával.

Kapcsolódó Cikkek