2018. április 26., csütörtök
Ervin

Belföld

Kövér: Szent László politikája megvédte Magyarország szuverenitását

Szent László politikája mind a Nyugattal, mind pedig a Kelettel szemben megvédte Magyarország szuverenitását – húzta alá Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Krakkóban, a magyar lovagkirály személyiségét bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján.

A Szent László-év alkalmából a krakkói óváros egyik központi terén rendezett kiállítás megnyitó ünnepségén a magyar házelnök kiemelte: a szentté avatott magyar király megszilárdította a Kárpát-medencében mind a magyar államot, mind a latin-rítusú kereszténységet úgy, hogy “ezer éven keresztül mindkettő kiállta a történelem egyre nagyobb veszedelmeket hozó viharait”.


“Hozzáértő politikával megvédte Magyarország szuverenitását is mind a Nyugattal, a Német-római Birodalommal, mind pedig a Kelettel, a Bizánci Császársággal szemben” – húzta alá Kövér László. Kiemelte: Szent László lengyel földön, Krakkóban született, ezen a földön “szívta magába először az Isten és a haza szeretetét, Hungária és Polonia szeretetét”.

Emlékeztetett arra is: a király édesapjának, Béla hercegnek Lengyelország nyújtott menedéket, II. Mieszko lengyel király pedig feleséget is adott neki, leányát, Rihezát.


A magyar lovagkirály volt az, akinek “a dinasztikus politika eredményeként a horvát korona is a fejére került, ő volt az, aki segítséget nyújtott cseh barátainknak is, először megteremtve ezáltal a közvetlen politikai együttműködést Közép-Európában” – idézte fel Kövér, úgy értékelve: Szent László “államépítő, nemzetoltalmazó és kereszténységet erősítő teljesítménye a 21. században is követendő, örök eszmény marad mindannyiunk számára”.

Marek Kuchcinski, a szejm elnöke beszédében “igazságos királynak, Krisztus lovagjának” nevezte Szent Lászlót. A visegrádi országok történelmi kapcsolatainak szempontjából jelképesnek nevezte, hogy Szent László édesanyja lengyel volt, ükanyja pedig Dobrava cseh hercegnő, az első lengyel keresztény fejedelem, Mieszko felesége.

Az “idők jeleinek” nevezte azt is, hogy a kiállítás a 13. századi tatárjárásban is megőrződött Szent András templom, valamint Piotr Skarga legjelentősebb lengyel barokkori prédikátor emlékműve között áll.

A Fekete Madonna zarándokvonat magyar utasai részvételével megtartott, számos krakkói lakos és turista figyelmét felkeltő, több alkalommal viharos tapssal kísért ünnepség közös himnuszénekléssel zárult.

A Szent Lászlóról szóló kiállítás beltéri változata hétfőn Lengyelország egyik legrégebbi zarándokhelyén, a közép-lengyelországi Swiety Krzyzben is megnyílt.

Kapcsolódó Cikkek