2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Egyéb Hódmezővásárhely

A tanyák világa tárul fel az olvasó számára

A tér és az idő összefüggésében vizsgálja a tanyák múltját, jelenét és jövőjét Gálné Horváth Ildikó középiskolai tanár, akinek átdolgozott doktori disszertációja könyv formájában is megjelent, melynek bemutatója a hódmezővásárhelyi Emlékpontban volt.

“A telekommunikációs eszközök terjedése, a közlekedés fejlődése, a városias elemek biztosítása, a korszerű infrastruktúra kiépítése képes egymáshoz közelebb hozni a várost és külterületét, amely vonzóvá teheti a 21. század nemzedéke számára ezt az életformát.” – írja könyvében Gálné Horváth Ildikó.

– Gyerekkoromban rövidebb-hosszabb időt tanyán töltöttem. Édesanyám tanyán született, bár nem itt, Hódmezővásárhelyen, hanem Szeged környékén, pontosabban Kiskundorozsmán. Amikor eldöntöttem, hogy kutatómunkába kezdek, egyértelmű volt, hogy Hódmezővásárhelyhez fog kötődni, hiszen több mint 20 éve élek és tanítok a városban. Mindig is érdekelt, hogy azon tanítványaim számára, akik tanyán laknak, mi az, ami vonzó, érdekes ebben az életmódban – szólt a kezdetekről a könyv szerzője.


Gálné Horváth Ildikó a Pécsi Tudományegyetemen doktorált.

A disszertáció – amelyet egy kicsit átdolgozott formában vehet kezébe az olvasó – a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájában készült, azaz Gálné Horváth Ildikó a földrajzos szemén keresztül vizsgálta a tanyák kérdéskörét. A kutatás során végigjárta a tanyavilágot, és kérdőíves formában tárultak fel előtte az élet apró, papírra vethető és azon túli szegmensei. A 156 kitöltött kérdőív alapján elmondható, hogy a kitöltők közel 80 százaléka legalább 10 éve tanyán él. A tanyák döntő többsége, 91 százaléka saját tulajdonú, nem bérlemény. De például arra is választ kapott, hogy mi a legvonzóbb a tanyasi létben: „A szabadság. A kihívásokkal való szembenézés, megküzdés. Volt egy nagyon helyes hölgy, egy tanyasi lakos, aki elmondta, külön élmény, amikor megold egy helyzetet, amit elsőre talán úgy tűnt, nem fog tudni.”

A Hódmezővásárhely környéki tanyák és tanyaközpontok a tér és az idő összefüggésében.

Hódmezővásárhelyre a szórt tanyák jellemzőek, szemben például a Békés megyeikkel, hiszen ott tanyautcák vannak. Itt a szántóföldi termesztés és az állattenyésztés jellemzi a tanyákat. Nem csak a mindennapok nehézségeivel kell, kellett szembenézniük a tanyákon élőknek. A kommunista rendszer képviselői mindent megtettek azért, hogy szó szerint a földdel tegyék egyenlővé. Hódmezővásárhelyen 1950-ig közel hétezer tanyaszámot osztottak ki. A földhivatal fölmérése szerint ma jó, ha négyszáz olyan tanya maradt, amelyik nem rom, üdülő vagy hobbitanya, hanem változatlanul részt vesz a mezőgazdasági termelésben.


Hiánypótló alkotás született.

Kérdésként felmerülhet bennünk, hogy milyen jövőjük van a tanyáknak. Gálné Horváth Ildikó így fogalmazta meg: „A XXI. század elvárásainak meg kell tudni felelniük. Vannak olyan tanyák, amelyeknek van esélyük, és máris megfelelnek. Másoknak a sorsa kérdéses.”

Kapcsolódó Cikkek