EUR: 323,08 Ft
CHF: 276,78 Ft
2018. július 17., kedd
Endre, Elek

Egyéb Ózd

Észak-borsodiak a megyei értéktárban

A Putnokon megrendezett III. Megyenapon jutott az elismerésből a csernelyi krumplitöltelékes derelyének és a rudabányai tónak is. Kategóriájukban bekerültek Borsod-Abaúj-Zemplén megye kincsei közé.

Valamikor az 1800-as években készülhetett Csernely községben az első adag krumplival töltött derelye, amely a későbbiek folyamán elterjedt a községben és az egész térségben. Akkoriban csak olyan ételt tudtak főzni a gazdasszonyok, amit családjuk megtermelt. Márpedig szinte mindenkinek volt saját földje, ahová burgonyát vetettek, és tehene, amey a tejet és az abból készült termékeket biztosította, a sertés zsírt adott az ételhez, a tyúkok pedig a tojást tojták. Ezeknek az élelmiszereknek az összedolgozásából született meg a sikert hozó helyi sajátosság, amely korábban már bekerült a Nemzeti és a Megyei Értéktárba. A csernelyi asszonyok átörökítették a déd- vagy üknagymamájuktól tanultakat, és a receptet a készítés technikájával együtt igyekeznek átadni a fiataloknak, hogy az utókor számára is fennmaradjon.


Fotó: Lokál
Képalá: Derelyekészítés csernelyi módra

Csorba Istvánné Erzsike, a 32 tagú Csernelyi Derelyések Hagyományőrző Egyesülete elnöke elárulta: hatféle derelyét szoktak készíteni, ezek közül a krumplis a helyi sajátosság. Idáig bármerre jártak, ezzel mint kézműves termékkel mindenhol sikert arattak. Következő lépésben, mivel elnyerték a HIR – Hagyományok-Ízek-Régiók – védjegyet, szeretnék készítményüket uniós oltalom alá vonatni, majd felvetetni a hungarikumok közé. Július 29-én rendezik meg Csernelyben az V. Derelyefesztivált, ahol a vendégek megkóstolhatják az egyre ismertebbé váltó ételkülönlegességet.

Fotó: Lokál
Képalá: Akár hungarikum is lehet a krumplis derelye

Természeti környezet kategóriában hazánk legmélyebb tava került be a Megyei Értéktárba. Rudabányán évtizedeken át működött a külszíni vasércbánya, amelynek mélyebben fekvő részeit a termelés megszűnése után ellepte a talaj- és csapadékvíz. Így keletkezett a körülbelül 300 méter hosszú, 80 méter széles és 60 méter mély tó, amelynek környezetét lassan visszahódítja a természet. Bokrok, fák nőnek a meredek hegyoldalakon, a vízben pedig kisebb halak úszkálnak. A tó mélysége és hőfoka meghatározza a halfaunát, de mivel nagyon hideg a víz, a tulajdonosa nem engedélyezi a fürdést.


Fotó: Lokál
Képalá: Hazánk legmélyebb tava a rudabányai

Kapcsolódó Cikkek

  • Rosszul használják a parkolókat a Ligetsoron

    Rosszul használják a parkolókat a Ligetsoron

    Egy év után befejeződött a Ligetsor felújítása. Az útszakaszon a teljes pályaszerkezetet cserélni kellett, az út alatt fekvő hatalmas, közel száz éves víznyomócsővel együtt.

  • Nagy értékek a kiskertekben

    Nagy értékek a kiskertekben

    Gyümölcstermesztés iránt érdeklődőknek tartottak nyílt napot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében, Érden, az Elvira majorban.