EUR: 311,34 Ft
CHF: 259,59 Ft
2018. április 21., szombat
Konrád

Belföld

Jól haladnak az uniós forrású egészségügyi fejlesztések

Az uniós forrású egészségügyi fejlesztések jól haladnak, a projektek kétharmadára már szerződést kötöttek, és a következő időszakban kezdődhet a betegbiztonságot, az ellátás színvonalát vagy a megelőzést célzó programok megvalósítása – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten újságírókkal.

Schanda Tamás ismertetése szerint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) keretében mintegy 163 milliárd forint forrást biztosítanak különböző egészségügyi fejlesztésekre. A kormányzat célja, hogy a következő 6-9 hónapban a rendelkezésre álló teljes keretet lekössék, arra szerződést kössenek.


Elmondta, hogy még két felhívást jelentetnek meg a következő hetekben: az egyik egy eszközfejlesztést támogató pályázat, a másik egy képzéshez kapcsolódó pályázat.

Az államtitkár arról is beszélt: a korábbi tervezési időszakhoz képest változást jelent, hogy már jellemzően nem egy-két vagy három évig tart egy-egy projekt megvalósítása, hanem ennél hosszabb ideig.


Schanda Tamás az egészségügyi fejlesztések kormányzati prioritásai között említette az ellátórendszer módszertani és informatikai fejlesztését, a szűrő- és prevenciós programokhoz kapcsolódó programokat, a betegellátás színvonalának növelését, például az országos és regionális gyermeksürgősségi központok fejlesztésével.

A prioritásokhoz sorolta még az ellátás hatékonyságát javító intézkedéseket, például a praxisközösségek támogatását, az egészségfejlesztési irodahálózat bővítését, továbbá a humánerőforrás megtartását, így az ápolói tanulói ösztöndíj-pályázatokat, átképzéseket, valamint a többletteljesítmény támogatását. Hozzátette: minden kormányzati prioritás mellé projekteket, felhívásokat is rendeltek.

Kitért arra is, hogy az EFOP-projektek túlnyomó többsége a kevésbé fejlett, úgynevezett konvergenciarégiókban fejti ki a hatását, ugyanakkor vannak olyan országos, tehát a közép-magyarországi régiót érintő egészségügyi fejlesztések is, amelyekhez a kormány az uniós források mellé hazai pénzt is biztosít.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy 2016 végéig nyolc kiírás jelent meg csaknem 98 milliárd forint értékben, 2017 március végéig további kilenc 59 milliárd forint értékben, és a még ebben a hónapban megjelenő további két kiírásra újabb 6 milliárd forintot biztosítanak.

Ismertetése szerint az EFOP-on belül 8 milliárd forintot fordítanak például a betegbiztonság erősítésére. A kiíráson például kézhigiénére, például fertőtlenítőszert adagoló automatákra, továbbá a beteg, a látogató vagy a szakember kéztisztaságát ellenőrző készülék beszerzésére is lehet pályázni.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az eszközök beszerzése szolgálhatja a betegbiztonságot, hanem például az egynapos ellátás fejlesztése is, hiszen – mint fogalmazott – minél rövidebb ideig van bent a beteg a kórházban, annál kisebb esélye lesz arra, hogy megfertőződjön. Ez nem magyar probléma, ez világtrend, a kórház mindig veszélyes üzem – fűzte hozzá.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát a magyar kutató

    Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát a magyar kutató

    Továbbra is tünetmentes az a magyar kutató, aki múlt pénteken egy állatkísérlet során Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát, de a karantént még nem oldják fel, mert a lappangási idő 21 nap – hangzott el az M1 aktuális csatorna déli Híradójában szombaton.

  • Egy új passzus szerint örök érvényű felajánlást tehetnek az adófizetők az egyházaknak

    Egy új passzus szerint örök érvényű felajánlást tehetnek az adófizetők az egyházaknak

    Egy rövid számsor egyszeri megadásával akár nyugdíjas korukig minden évben pénzhez juttathatják valamelyik egyházat a magyar adófizetők. Erre a személyi jövedelemadó új szabálya ad módot: eszerint az adóhivatal addig folyósítja az érintett adójának egy százalékát a kiválasztott egyháznak, amíg az állampolgár meg nem változtatja a címzettet – írja a Magyar Idők szombati száma.