2018. április 21., szombat
Konrád

Belföld

Ki derült ki lesz az idei Mesterségek Ünnepe díszvendége

A hímzés a kiemelt témája és Mongólia a díszvendége az idei Mesterségek Ünnepének, amelynek keretében nemzetközi kovácstalálkozót is tartanak, valamint a reformáció 500. évfordulójáról is megemlékeznek augusztus 17. és 20. között a budai Várban.

“Egy 10 napos mongóliai út keretében a Néprajzi Múzeum igazgatójával, a Néprajztudományi Intézet igazgatójával, egy mongol szakértő néprajzkutatóval, valamint helyi szakmai szervezetek és intézmények segítségével választottuk ki azt a 25 kézművest, akiket meghívtunk az idei Mesterségek Ünnepére” – mondta el az MTI-nek Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója, a rendezvény főszervezője.


“Mongólia nagyon érdekes ország, nagyon büszkék a hagyományaikra és az országban még mindig élő, rájuk jellemző nomád életmódra” – tette hozzá.

Az ügyvezető kifejtette, hogy a Magyarországnál tizenhétszer nagyobb Mongóliát alig három millióan lakják és a népesség fele a fővárosban, Ulánbátorban él. “Vidéken nagyon őrzik a hagyományokat, az állattartás, a jurtában élés természetes, de még a fővárosban is láttunk modern, több emeletes lakóházak között felállított jurtát” – idézte fel.


Igyártó Gabriella elmondta, hogy legnagyobb számban a mongol kovácsok, ötvösök, ezüst- és aranyművesek mutatkoznak majd be a magyar közönségnek, de lesznek íjkészítő mesterek és textilművészek is, akik a hagyományos mongol viseletet és speciális fonási technikájukat mutatják be a közönségnek.

A mongol meghívottak mellett több mint 800 magyarországi és határon túli mester, valamint hét ország vendégművészei lesznek jelen az ünnepen; érkeznek jakutföldi, Szahalin-szigeteki, üzbég, kínai, tádzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek is.

A látogatók megtudhatják többek között, hogy kik azok a szahák, megismerkedhetnek az egyik leghíresebb jakut mamutcsont-faragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, türkmén selyemfestővel és betekintést nyerhetnek abba is, hogyan készítenek halbőrből táskát, pénztárcát, szemüvegtokot a Szahalin-szigetekről érkező nyivh, orok és ainu mesterek.

A rendezvény kiemelt témája a hímzés, a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb és legváltozatosabb ága lesz. A program területén felállított hímzőműhelyekben a mesterek tájegységenként mutatják be a népi és úri hímzésben használt alapanyagokat, motívumkincseket és öltéstechnikákat.

Igyártó Gabriella arról is beszélt, hogy az idei fesztivál egyik különleges program a IV. Nemzetközi Kovácstalálkozó lesz, amelynek fő témája az a különleges, több száz éven keresztül megfejthetetlen tűzi hegesztéses eljárás, amellyel a Notre Dame kapujának vasalatait készítették egykor. Tíz országból, többek között Oroszországból, Norvégiából, Szlovéniából, Erdélyből, Pakisztánból is érkeznek szakemberek a konferenciára, a díszvendég pedig az eljárást megfejtő Walfrid Huber szobrász és kovácsművész, a bécsi Iparművészeti Egyetem nyugalmazott tanára és a Magyarországi Kovácsmíves Céh tiszteletbeli elnöke lesz.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy a reformáció 500 éves évfordulójának alkalmából a programokban és a tárgyi kiállítók körében is kitüntetett figyelmet kapnak a protestáns egyházak hagyományai.

“A Reformáció Emlékbizottsággal közösen hirdettünk pályázatot az egyházi szertartások kellékeinek megújítására a jubileumhoz kapcsolódva” – emelte ki Igyártó Gabriella, majd hozzátette, hogy a beérkezett pályamunkák legjobbjaiból a Budapesti Történeti Múzeumban nyílik kiállítás augusztus 17-én a Mesterségek Ünnepén. Emellett az 500 éves reformáció szellemi és kulturális örökségéhez kapcsolódva fafaragó művészek emlékoszlopot faragnak a várban és 25 fejfát állítanak ki szabadtéri kiállítás keretében Fa sírfejek, fejfák címmel.

Mindezek mellett az érdeklődőket idén is egész napos programokkal, táncelőadásokkal, gyermekjátszókkal, koncertekkel is várják, lesz néptánc többek között Baskíriából, Grúziából, Hondurasból, Lajkó Félix mellet fellép a Szent Efrém Férfikar és Szokolai Dongó Balázs, Csizmadia Anna és zenekara, a Tükrös Együttes, a Buda Folk Band, a Hungarian Folk Embassy, Zsikó Zoltán és zenekara, a Bara Zenekar, a M.É.Z. együttes, Csoóri Sándor és fiai, a Romengó, és sokan mások.

A Mesterségek Ünnepe az Európai Fesztivál Szövetségtől idén megkapta a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát a magyar kutató

    Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát a magyar kutató

    Továbbra is tünetmentes az a magyar kutató, aki múlt pénteken egy állatkísérlet során Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát, de a karantént még nem oldják fel, mert a lappangási idő 21 nap – hangzott el az M1 aktuális csatorna déli Híradójában szombaton.

  • Egy új passzus szerint örök érvényű felajánlást tehetnek az adófizetők az egyházaknak

    Egy új passzus szerint örök érvényű felajánlást tehetnek az adófizetők az egyházaknak

    Egy rövid számsor egyszeri megadásával akár nyugdíjas korukig minden évben pénzhez juttathatják valamelyik egyházat a magyar adófizetők. Erre a személyi jövedelemadó új szabálya ad módot: eszerint az adóhivatal addig folyósítja az érintett adójának egy százalékát a kiválasztott egyháznak, amíg az állampolgár meg nem változtatja a címzettet – írja a Magyar Idők szombati száma.

  • Potápi: Gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk

    Potápi: Gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk

    Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk az erdélyi magyar orvosképzést illetően – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.