2018. április 26., csütörtök
Ervin

Külföld

Németországban történelmi csúcsra emelkedett a közveszélyes iszlamisták száma

Németországban minden korábbinál magasabbra, 680-ra emelkedett az erőszakra hajlamos, közveszélyes iszlamisták száma, és az iszlamista terrorizmus vált az első számú belbiztonsági kihívássá – állapította meg a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) kedden ismertett éves jelentésében.

A szélsőséges iszlamista irányzatokhoz sorolt személyek száma ugyan kismértékben csökkent – mintegy 24 400 volt tavaly -, de a színtér egyre inkább átrendeződik, túlsúlyba kerül a terrorista, dzsihadista elem, és “konkretizálódott”, valósággá vált az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet jelentette fenyegetettség.


Ezt mutatja, hogy a 2016-ban történt öt iszlamista terrorcselekmény mindegyike az IÁ-hoz kötethető – áll a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat jelentésben, amely szerint Németország továbbra is az iszlamista terrorizmus célkeresztjében áll, és további támadásokkal kell számolni.

A BfV adatai szerint a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldai színtérhez tartozó személyek száma tovább emelkedett, 23 100, illetve 28 500 volt 2016-ban.

Kapcsolódó Cikkek

  • Rohamosan nő a mobilos fizetések száma

    Rohamosan nő a mobilos fizetések száma

    Rohamosan emelkedik a mobil eszközökkel bonyolított fizetések száma Kínában, miközben a személyi számítógépekről kezdeményezett fizetések visszaszorulóban vannak.

  • Betiltották az Ubert Bécsben

    Betiltották az Ubert Bécsben

    A bécsi kereskedelmi bíróság ideiglenesen megtiltotta személyszállító tevékenység folytatását az Uber internetes fuvarmegosztó szolgáltatást nyújtó amerikai vállalatnak, mondván, megsérti a tisztességes verseny szabályait.

  • Marosvásárhelyi iskolaügy: A kisebbségi kérdés nem kizárólag helyi ügy

    Marosvásárhelyi iskolaügy: A kisebbségi kérdés nem kizárólag helyi ügy

    Nem lehet megtiltani a törvényhozásnak, hogy közbelépjen, ha a helyhatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kisebbségek védelmében, ellenkező esetben a kisebbségi kérdés kizárólag helyi üggyé válna – állítja az a négy romániai alkotmánybíró, aki különvéleményt fogalmazott meg a marosvásárhelyi iskolaügyben.