EUR: 325,86 Ft
CHF: 282,43 Ft
2018. június 25., hétfő
Vilmos

Külföld

Ukrajna egyelőre nem törekszik NATO-tagságra

Ukrajna a reformokra összpontosít, és egyelőre nem kéri felvételét a NATO-ba – mondta Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn Kijevben, ahol találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is.

Az ukrán elnök az Ukrajna-NATO közös bizottság ülésén – amelyen Stoltenberg is rész vett – úgy fogalmazott, hogy Kijev most nem kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe, hanem “igazi reformprogramot hajt végre”, hogy később megfeleljen a NATO-tagság feltételeinek. Porosenko szerint ugyanis jelenleg az ukrán fegyveres erőknél még komoly reformokat kell végrehajtani ahhoz hogy az ország hadserege NATO-kompatibilissé váljon.


Az utóbbi években végzett szociológiai felmérések ugyanakkor azt mutatják hogy az ukrán lakosság többsége támogatja az ország NATO-csatlakozását.

A NATO korábban Ukrajnának és Georgiának is ígéretet tett, hogy a szövetség tagjaivá válhatnak, igaz, arra nem kaptak ígéretet, hogy mikor, Moszkva pedig Oroszország elleni fenyegetésként értékeli és hevesen ellenzi a NATO keleti bővítését.


Stoltenberg a maga részéről az ülésen leszögezte, hogy a NATO továbbra is Ukrajna mellett áll, és sohasem ismeri el a Krím törvénytelen, orosz elcsatolását. “Oroszország folytatja Ukrajnával szemben agresszív cselekedeteit, a NATO és tagállami viszont az Önök oldalán állnak – mondta a főtitkár. A Donyec-medencei fegyveres konfliktust illetően ismételten hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodásokat teljes mértékben végre kell hajtaniuk a feleknek. Sürgette továbbá, hogy az EBESZ ukrajnai megfigyelőinek pedig az egész országban – beleértve az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területeket biztonságos és akadálymentes mozgást kell biztosítani.

Az ukrán elnök újfent kifejtette véleményét, hogy a minszki egyezségek teljesülését ENSZ-békefenntartók vagy egy európai uniós rendőri misszió tudná biztosítani.

Porosenko az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Kijev és NATO megkezdte a párbeszédet az Ukrajna majdani NATO-csatlakozását előkészítő, úgynevezett cselekvési terv megvalósításának megkezdéséről.

“Ukrajna pontosan meghatározta politikai jövőjét a biztonsági szférában. A parlament megszavazta, és én mint államfő, mint a fegyveres erők főparancsnoka aláírtam azt a törvényt, amely célként állítja az ország jövőbeli NATO-tagságát nemzetközi biztonságunk érdekében” – fogalmazott Porosenko.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem sokkal később reagált is a kijevi kijelentésekre. Mint mondta: Ukrajna NATO-tagsága nem javítaná a térség stabilitását és biztonságát.

Stoltenberg Oroszországnak szóló felszólítására pedig, hogy vonja ki több ezer katonáját Ukrajna területéről, Peszkov ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszországnak egyetlen katonája sincs Ukrajnában.

Stoltenberg a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a NATO olyan berendezést tervez Ukrajna kulcsfontosságú kormányzati intézményeinek átadni, amely védelmet biztosít a hackertámadásokkal szemben, valamint segít felderíteni a korábbi kiberbűncselekmények elkövetőit.

Porosenko hozzáfűzte: Ukrajnának bizonyítékai vannak arra, hogy a legutóbbi kibertámadást Oroszországból hajtották végre az ukrán vállalatok ellen. A támadást az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott hibrid (nem kifejezetten katonai eszközökkel vívott) háború részének nevezte.

A Petya nevű internetes zsarolóvírus június 27-én csapott le Ukrajnában, és mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos – állami és magán – szolgáltató, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, sőt a leállított csernobili atomerőműben is megfertőzte a számítógépeket.

Kapcsolódó Cikkek

  • Fordulatot jelez a menekültpolitikában a brüsszeli “minicsúcs”

    Fordulatot jelez a menekültpolitikában a brüsszeli “minicsúcs”

    Angela Merkel német kancellárnak ugyan nem hozta meg az áttörést a minicsúcsként emlegetett vasárnapi brüsszeli találkozó, de a 16 európai uniós (EU-) tagország vezetőjének részvételével folytatott tanácskozás mégis alapvető fordulatot jelez a közösség és Németország menekültügyi politikájában – állapította meg hétfőn két tekintélyes német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Welt.

  • Már megint Magyarország elítélésére készül Brüsszel

    Már megint Magyarország elítélésére készül Brüsszel

    Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága hétfőn kora délután szavaz a holland Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországról szóló jelentésről, amely többek között az alkotmányos rendszer megcsonkításával és a migránsok jogainak megsértésével vádolja a budapesti kormányt – írja az Origo.

  • Schäuble: Százmillió afrikai befogadásával tönkretennénk Európát

    Schäuble: Százmillió afrikai befogadásával tönkretennénk Európát

    A migrációs válság kezelésében egyfelől emberséges, másfelől viszont megfontolt módon kell cselekedni, százmillió ember Afrikából való befogadásával tönkretennénk Európát – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke hétfőn Varsóban, a Natolinban működő Európa Kollégiumban, ahol Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel együtt fellépett az Európa jövőjéről szóló pódiumbeszélgetésen.