2018. szeptember 19., szerda
Vilhelmina

Belföld

Dolgozzon önkéntesként! Elkerülheti a kiégést!

Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy önkéntes munka, ma már többé-kevésbé mindenki tudja, hogy miről is van szó. Korábban olvashattunk már Afrikában ingyen dolgozó magyar orvosokról, sőt az év elején sokak szemébe csalt könnyeket az az édesapa, aki fizetség nélkül vállalta el egy kórházi osztály kifestését.
Néhány hónapja tele volt a média annak az édesapának a megható történetével, aki hálából kifestette egy kórház gyermekosztályát. A férfi kislánya sajnálatos módon a Kistarcsa-i Flór Ferenc kórházban töltött néhány napot.
A festőként dolgozó férfi nagyon elégedett volt az orvosok, illetve a teljes személyzet munkájával, ezért látva a falak állapotát úgy döntött, hogy hálából kifesti a gyermekosztályt. Az apuka ezt követően még nagyon sok helyen segített.
Vajon mennyire jellemző ez az önzetlen, fizetség nélkül vállalt segítség Magyarországon?
– A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint a hazai lakosság 34 százaléka végez valamilyen önkéntes tevékenységet – mondta a Lokálnak F. Tóth András. Az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint talán nem mindenki előtt ismert, hogy nemcsak civilek, hanem állami és önkormányzati fenntartású szervezetek is fogadnak önkénteseket.

F. Tóth András

A szakember szerint Magyarországon az önkéntességnek négy fő kritériuma van. Saját, szabad akaratból kell végezni, anyagi juttatás nem jár érte, szűk családi és baráti körön túlmenően végzendő a tevékenység, illetve mindenképpen közérdekből.
F. Tóth András elmondta: hazánkban az elmúlt 5-6 évben komoly változás következett be, így a többség már valamilyen forrásból hallott arról, hogy mit is jelent az önkéntes munka. Az igazgató nem akart tevékenységeket kiemelni, de megemlítette, hogy a szociális területen, a környezetvédelemben, illetve a kultúra égisze alatt sokan végeznek térítés nélküli munkát.

Talán kevesen tudják, hogy 2001 az önkéntesség nemzetközi éve volt, az európai intézmények, köztük a Központi Statisztikai Hivatal pedig a nemzetközi év tizedik évfordulójára egy igazán érdekes felméréssel készült.

 – A KSH két évenként negyedéves kiegészítő kérdőíveken méri a hazai lakossági önkénteskedés mértékét – tudtuk meg F. Tóth Andrástól, aki szerint Magyarországon leginkább a 30-as, illetve a 40-es éveikben járók dolgoznak önkéntesként.

A léleknek is jót tesz az önzetlen segítség

A KSH felmérése szerint gyakorlatilag elhanyagolható a nemek szerinti különbség ezeknél a munkáknál. Egy 2011-es adat szerint a nők 29,1 százaléka, míg a férfiak 27,6 százaléka önkénteskedett. Sajnálatos, hogy a Budapesten élőknek mindössze 21,4 százaléka segített másokat önkéntesként. Ez egyebek mellett azért is van így, mert a kisebb települések feladatai jobban átláthatóak, ráadásul a szervezési munkát is egyszerűbb elvégezni.

Azt gondolhatnánk, hogy hazánkban főleg olyan területeken magas az önkéntes munkát végzők száma, ahol csekély a munkanélküliség ám ez Fejér, Zala és Vas megye kivételével nem igaz. A fizetség nélküli munkát leginkább az olyan területeken élők végzik, ahol nagyon sokan vannak munka nélkül. A gyermekesek körében a két gyermeket nevelők voltak a legaktívabbak, 29 százalékuk segített valamilyen formában. Az egy kiskorú gyermeket nevelők mindössze 26,3, a legalább hármat nevelőknek pedig 23,8%-a önkénteskedett.


Nagyon érdekes, hogy a házasságban élők jóval magasabb arányban végeznek önkéntes munkát, mint az egyedülállók, vagy az elváltak. Ennek részben az az oka, hogy a családokban nagyobb a példamutatás, az áldozatvállalás. A házas emberek gyakran segítenek a tőlük külön élő idős, gyakran beteg szüleiknek, ami a jelek szerint az önkéntes munkára is jótékony hatással bír.

 

Figyelemreméltó az is, hogy az iskolázottság miként függ össze a segítőkészséggel. A KSH felmérése arra is rámutat, hogy minél magasabb képzettséget szerzett valaki, annál nagyobb a hajlandóság benne az önkéntes munkára.

Míg az alapfokú végzettségűek 23,7 százaléka végzett önkéntes tevékenységet a felmérést megelőző egy évben, addig a középfokúaknak 29,7, a diplomásoknak 31,6 százaléka. A szakmai végzettség szintén jelentősen befolyásolja az önzetlen segítséget. A középfokú végzettséggel rendelkezők körében a szakmai végzettséget szerzők nagyjából hasonló arányban vállaltak önkéntes munkát, mint a diplomások, ám azok akik gimnáziumot végeztek, sokkal csekélyebb érdeklődést mutatnak a segítő tevékenység iránt.


Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális területen dolgozók az átlagosnál jóval nagyobb számban hajlandóak önkéntesként segíteni.

A pszichológusok szerint igen kedvező hatásai vannak az önkéntes munkáknak. Az ilyen emberek eleve önzetlenebbek, empatikusabbak és nyitottabbak mások gondjaira és bajaira. Az önkéntes munka abban is előnyünkre válhat, hogy hasznosnak érezzük a tevékenységünket, így sokkal jobban elkerülhető a kiégés. Ráadásul az ilyen munkát végzők nemcsak vidámabbak és felszabadultabbak, hanem sokszor egészségesebbek is annak ellenére, hogy egy forintot sem kapnak munkájukért. Ám az elismerés, egy-két jó szó sokszor hatásosabb lehet mint a föníciaiak találmánya, a pénz.

Kapcsolódó Cikkek