2017. november 19., vasárnap
Erzsébet

Belföld

Szijjártó: Uniós intézmények ne vegzáljanak alaptalanul tagállamokat!

Magyarország visszautasítja, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kérdésre válaszul, miután a visegrádi négyek (V4) vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter érintette azokat a kérdéseket is, amelyeket a lengyel külügyminiszternek tettek fel országa és az unió kapcsolatáról. A magyar miniszter azt mondta: “visszautasítjuk, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza, sajnos, azt látjuk, hogy Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság nagyon erősen alkalmazza a kettős mércét. Ez elfogadhatatlan.”


Úgy folytatta: jó lenne, ha az európai intézmények “egyes tagállamok kipécézése helyett” végre a valódi feladatukkal foglalkoznának, ahelyett, hogy “vegzálnak teljesen alaptalanul bizonyos tagállamokat”. Az EU soha nem volt olyan rossz biztonsági helyzetben, mint most – jegyezte meg, hangsúlyozva: Magyarország nem járul hozzá egyetlen olyan uniós intézkedéshez sem, amelynek Lengyelország a kárát látná.

Szijjártó Péter más téma kapcsán közölte: bár az unión érezhető a “bővítési fáradtság”, a V4-ek a bővítés pártján állnak, gyorsítanák azt a Nyugat-Balkánon. Reményét fejezte ki, hogy a közösség taglétszáma a közeljövőben bővülhet, és hangoztatta: visszautasítjuk az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy a következő öt évben nem lesz bővítés.


Az azzal kapcsolatos felvetésre, miszerint Emmanuel Macron francia államfő a közelmúltbeli látogatásai során lengyel és magyar vezetőkkel nem találkozott, azt felelte: sok kísérlet történt már a visegrádi csoport egységének megbontására, de azok nem értek célt, az együttműködés továbbra is a leghatékonyabb és a legszorosabb szövetség az Európai Unión belül. Emlékeztetett arra is: a V4-ek miniszterelnökei júniusban már egyeztettek a francia elnökkel.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter válaszában országa diplomáciai együttműködését hangsúlyozta Franciaországgal. Kiemelte, hogy májusban bilaterális csúcstalálkozó is volt a felek között. Megjegyezte azt is: Macron elnök szerinte számos kijelentését saját állampolgárainak szánja – választókat kíván szerezni -, ezért azok nem feltétlenül kapcsolódnak Lengyelországhoz. Fontosnak nevezte, hogy a két ország kapcsolatát ne árnyékolják be ideológiai viták.

Visszautasította, hogy országa elszigetelődne, sorolva azokat a nyugati, keleti és déli partnerekkel tervezett eseményeket, amelyekkel már “betelt a naptáruk”.

Kijelentette ugyanakkor: Frans Timmermans uniós biztos és a bizottság is túllépett a megbeszélések technikai szintjén, ügyüket inkább politikai keretben tárgyalták. A biztosról, aki az Európai Bizottság alelnöke, megjegyezte: szerinte személyes célja, hogy monitorozza Lengyelország tevékenységét, és eldöntötte, hogy túllép mandátumán, politikai tevékenységet folytat Lengyelország ellen.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A kaptárköveket óvják a Bükkben

    A kaptárköveket óvják a Bükkben

    A kaptárkövek megóvására koncentrál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amely erre 180 millió forintot nyert uniós pályázaton – közölte a park az MTI-vel.

  • Eső, hó és napsütés is várható a jövő héten

    Eső, hó és napsütés is várható a jövő héten

    Változékony idő várható a jövő héten: többször is kisüthet a nap, de többfelé várható eső, havas eső, akár hózápor is, emellett a szél is erős lehet. A leghidegebb órákban többfelé lesznek mínuszok, s helyenként napközben is 5 fok alatti maximumok várhatók, de többfelé 10 foknál is melegebb lesz – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

  • Új gént azonosítottak magyar tudósok egy ritka betegség hátterében

    Új gént azonosítottak magyar tudósok egy ritka betegség hátterében

    Új gént azonosítottak magyar tudósok egy ritka neurológiai betegség kialakulásának hátterében, ami több mint két évnyi kutatómunka eredménye – mondta Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.