EUR: 325,77 Ft
CHF: 282,32 Ft
2018. június 25., hétfő
Vilmos

Külföld

Az internetes oldalak önkényes blokkolása veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát

Az Európa Tanács tagállamaiban széles körben elterjedt internetes oldalak önkényes elérhetetlenné tétele veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát – jelentette ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.

Mint elmondta, nem újkeletű, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács tagországiban egyre többször fordul elő, hogy bizonyos oldalak elérhetetlenné tételével cenzúrázzák az online fórumokon fellelhető információkat. Az azonosításhoz használt, úgynevezett internetes protokoll (IP) címek, vagy domain név-kiterjesztésekhez való hozzáférés tiltása által megakadályozzák bizonyos webhelyeken elérhető tartalmak egy részének elérését a végfelhasználókhoz.


Az emberi jogi biztos beszámolója szerint Azerbajdzsánban például a közrend megzavarására hivatkozva több rádió és ellenzéki újság honlapját tették elérhetetlenné, amely nem hagy teret az ország független hírszolgáltatásának. Törökország 49 weboldal blokkolásáról döntött. Többek között a kurd kisebbség honlapjai és Twitter-fiókja elérhetetlen, valamint nem hozzáférhető a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap honlapja, a szexuális kisebbségek internetes oldalai és számos iszlám ellenesnek mondott weboldal sem. Ukrajnában rendelet tiltja a hozzáférést számos orosz tulajdonban lévő internetes oldalhoz és a közösségi média weboldalaihoz. Oroszországban csak 2016-ban nem kevesebb, mint 87 ezer webcímet tiltottak be, amelyek egy része állítólag tömeges zavargásokra szólítottak fel, vagy más szélsőséges tartalmak terjesztését célozták.

Muiznieks elmondta, számos európai tanácsi tagállamban a terrorizmus elleni fellépésről szóló jogszabályok előzetes engedély nélkül teszik lehetővé, hogy a nemzeti hírszerző szolgálatok akár öt napig is letilthassák bizonyos weboldalak elérhetőségét.


Az emberi jogi biztos véleménye szerint az említett problémák azt a tényt tükrözik, hogy amikor az államok törvényes célok alapján, például a gyermekpornográfia, terrorizmus, vagy gyűlöletbeszéd terjedésének megakadályozása érdekében vezetnek be tiltó intézkedést bizonyos weboldalakkal szemben, hajlamosak arra, hogy kiterjesszék azt más olyan tartalmakra is, amelyek ellentétesek érdekeikkel.

Muiznieks kijelentette, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az internetes tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó minden korlátozás szigorú és kiszámítható jogi kereten alapuljon, amely szabályozza az ilyen korlátozások alkalmazási körét és biztosítja a bírósági felügyelet garanciáját a lehetséges visszaélések megakadályozása érdekében. Ezenkívül a nemzeti bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy szükséges és arányos-e a tiltó intézkedés, valamint elég célzott-e ahhoz, hogy csak a zárolást igénylő konkrét tartalmat érintse – húzta alá az emberi jogi biztos.

Kapcsolódó Cikkek

  • Fordulatot jelez a menekültpolitikában a brüsszeli “minicsúcs”

    Fordulatot jelez a menekültpolitikában a brüsszeli “minicsúcs”

    Angela Merkel német kancellárnak ugyan nem hozta meg az áttörést a minicsúcsként emlegetett vasárnapi brüsszeli találkozó, de a 16 európai uniós (EU-) tagország vezetőjének részvételével folytatott tanácskozás mégis alapvető fordulatot jelez a közösség és Németország menekültügyi politikájában – állapította meg hétfőn két tekintélyes német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Welt.

  • Már megint Magyarország elítélésére készül Brüsszel

    Már megint Magyarország elítélésére készül Brüsszel

    Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottsága hétfőn kora délután szavaz a holland Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországról szóló jelentésről, amely többek között az alkotmányos rendszer megcsonkításával és a migránsok jogainak megsértésével vádolja a budapesti kormányt – írja az Origo.

  • Schäuble: Százmillió afrikai befogadásával tönkretennénk Európát

    Schäuble: Százmillió afrikai befogadásával tönkretennénk Európát

    A migrációs válság kezelésében egyfelől emberséges, másfelől viszont megfontolt módon kell cselekedni, százmillió ember Afrikából való befogadásával tönkretennénk Európát – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke hétfőn Varsóban, a Natolinban működő Európa Kollégiumban, ahol Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel együtt fellépett az Európa jövőjéről szóló pódiumbeszélgetésen.