EUR: 309,66 Ft
CHF: 267,51 Ft
2017. szeptember 25., hétfő
Eufrozina, Kende

Belföld

Lázár: Az Európai Bíróság döntése Brüsszelt próbálja helyzetbe hozni

A kvótaperben született európai bírósági döntés Brüsszelt próbálja helyzetbe hozni – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Európai Bíróság előző nap elutasította a magyar és a szlovák keresetet a kvótaperben.

A miniszter szerint a bírósági ítélet azt üzeni: Brüsszelben eldönthetik azt, hogy Magyarországon ki éljen. A magyar kormány azonban a függetlenség legfontosabb kérdésének tartja, hogy a magyarok dönthessék el, ki tartózkodhat az országban – mondta, hozzátéve: “ha erről lemondunk, akkor az önállóságunk fontos szeletéről mondunk le”.

Lázár János közölte: a kormány minden jogi eszközt igénybe fog venni azért, hogy az ország függetlenségét megőrizze.

Nem kapcsolhatók a bevándorlás ügyéhez a kohéziós alapok

 

Lázár János ezt Jean-Claude Juncker levelével kapcsolatban jelentette ki, amelyet arra válaszul küldött az Európai Bizottság elnöke, hogy a magyar kormány az unió hozzájárulását kérte a schengeni határok védelmét célzó 270 milliárd forintos költségeihez.

Lázár János leszögezte: a kabinet kész a tárgyalásra, várja a bizottság javaslatát.

Az unió szerinte mindent elkövet az illegális bevándorlók jogainak védelmében, a határvédelem érdekében azonban nem tesz semmit. A bizottságnak nemcsak a bevándorlással kapcsolatos kötelezettségek betartását kellene felügyelnie, hanem az unió állampolgárainak biztonságát is figyelembe kellene vennie – mondta a miniszter.

A kohéziós alapokról szólva kijelentette: az érintett országok a pénzt csak részben kapták, és annak jó része visszakerül a kibocsátó tagállamba. Példaként az unió egyik biztosának kijelentését hozta, amely szerint az ide küldött forrás 80 százaléka kerül vissza Németországba. Ennek a pénznek a bevándorlás ügyéhez nincs köze – szögezte le.

A miniszter kérdést kapott Hadházy Ákos, az LMP társelnökének felvetésével kapcsolatban, amely szerint egy a koraszülöttek családjait segítő alapítvány, amelyben Lázár János felesége is kuratóriumi tag, uniós forrásból jutott 1,2 milliárd forinthoz, amelyet az ellenzéki képviselő szerint vitathatóan használnak fel.

Lázár János válaszában – utalva az ellenzéki sajtótájékoztató címére – a fő kérdésnek nevezte: mi köze van mindehhez Farkas Flóriánhoz? Szerinte ennek “cigányozás íze van”, és mindezt összefüggésbe hozta azzal, hogy Ron Werber kampánytanácsadó megjelent az LMP-nél.

Kifejtette: az alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán jutott a forráshoz, amelyből eddig mindössze 21 millió forintot költött el, emiatt hülyeségnek nevezte Hadházy Ákos állítását. Úgy folytatta: releváns kérdésnek tartja, hogy összeférhetetlenséget vet-e fel felesége szerepvállalása, de szerinte ennyi erővel Hódmezővásárhelyen senki se nyerhetne pályázaton, mert ő ott lakik.

A miniszter az üggyel kapcsolatban mind a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát felajánlotta, mind azt felvetette, hogy felesége akár távozik is az alapítványból. Közölte azt is: az alapítvány felajánlotta az LMP politikusának, hogy fogadják és személyesen válaszolnak a kérdéseire.

A miniszterelnök dönti el, hogy ki legyen a kormány tagja – válaszolta arra a kérdésre, támogatná-e Kósa Lajos miniszterré kinevezését. Eddigi teljesítménye alapján szerinte Kósa Lajos alkalmas arra, hogy kormányzati feladatot kapjon akár most, akár a későbbiekben – tette hozzá.

Angela Merkel Orbán Viktort bíráló kijelentéseire azt mondta: Magyarország nem kíván részese lenni a német választási hadműveletnek. Németország Magyarország számára stratégiai szövetséges gazdasági és politikai érdelemben is, a Fidesz, valamint Magyarország is abban érdekelt, hogy Merkel toronymagasan nyerje meg a választásokat – tette hozzá.

Nehezebb időszak következik Románia és Magyarország partneri viszonyában – jelentette ki a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban, emlékeztetve: Magyarország kénytelen visszavonni korábbi ígéretét Románia OECD tagságának támogatására az ügy rendezéséig.

A kijevi parlament magyar nyelvhasználatot is ellehetetlenítő oktatási törvényével kapcsolatban azt mondta: politikai offenzíva, támadás zajlik a magyar kisebbségi lét ellehetetlenítésére, amelyet a magyar kormány felháborítónak tart.

A miniszter kérdésre az állami cégeknél korábban jelzett leépítésekről azt mondta: fél évvel a választások előtt a kormány már nem kezdhet nagy arányú szerkezetátalakításokba, például a közlekedési ágazatban.

“Óriási kormányszidást rendezett a szegedi hitközség és a Mazsihisz Botka László polgármester úrral közösen”, egy “pró Botka László politikai rendezvényt szervezett a hitközség” a Szegeden felújított zsinagóga átadásakor – fogalmazott, kérdésre. válaszolva, hozzátéve: járt Szegednek a homlokzat felújítása, a kormány ezért nem várt köszönetet.

Az euró bevezetése érdekében kezdeményezett népszavazásról a tárcavezető kérdésre úgy foglalt állást: nincs szükség referendumra a témában, mert az unió alapszerződése világosan fogalmaz ügyben.

A várható Tesco-sztrájkról azt közölte: álláspontja szerint a Tesco-szakszervezeteknek és a dolgozóknak sok kérdésben igazuk van a munkaadóval szemben. Ha rajta múlna – mondta -, az úgynevezett kiskereskedelmi csomag “újabb fázisba” lépne, de nem hiszi, hogy törvényjavaslat lesz belőle, mert nincs meg hozzá a szükséges többség a Fidesz-frakcióban, illetve a kormányzatban.

Arra a kérdésre, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint ősszel zavargásokat gerjeszthet Magyarországon a Soros-hálózat, Lázár János úgy reagált: több ország köszönhet Soros Györgynek államcsődöt, zavargásba torkolló tüntetéshullámot. Hozzáfűzte, reméli, Magyarországon ez nem fog megtörténi.

 

További Cikkek:

Kapcsolódó Cikkek