EUR: 307,87 Ft
CHF: 265,97 Ft
2017. október 24., kedd
Salamon

Külföld

Ukrán oktatási törvény: A magyar nyelvhasználat korlátozása veszélyezteti a közösség fennmaradását

Az ukrán oktatási reform jelenlegi formájában való bevezetése kedvezőtlen következményekkel járna az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre, a magyar nyelvhasználat iskolai korlátozása veszélyezteti a közösség fennmaradását – állapította meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Azt írták, kutatások igazolják, hogy az anyanyelvű oktatás nagyon fontos szerepet játszik az anyanyelvhez való viszony kialakulásában, így hosszú távon a magyar identitáshoz ragaszkodásban.

Kifejtették: Kárpátalján a magyar nyelv sorsa egyenlő a közösség sorsával, ezért a magyar nyelvhasználat korlátozása az iskolarendszerben közvetlenül a közösség fennmaradását veszélyezteti. Már eddig is magas volt az onnan Magyarországra távozó tanulók aránya (különösen az ország közelsége és a választható szakok sokszínűsége miatt), és ez ilyen szigorítás következtében tovább emelkedhet.

Ugyanez igaz lehet az alacsony anyagi megbecsültségű tanári pályára is. A tanárhiány már 2014 óta problémát okoz Kárpátalja magyar iskoláiban – tették hozzá.

Mivel Ukrajnában több száz orosz, csaknem 100 magyar és körülbelül ugyanennyi román, valamint 5 lengyel nyelven oktató iskolát érint ez a változtatás, nagy felháborodást okozott az oktatási reform ezen része mind a helyi, mind pedig a nemzetközi szinten – mutattak rá.

Hangsúlyozták: a törvényben megfogalmazott változtatások jogi és szakmai okból is kifogásolhatóak. Jogilag azért, mert a törvény semmibe veszi az ország belső jogszabályait, magát az alkotmányt is, valamint az ország nemzetközi vállalásait, ugyanis megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől az oktatás magasabb szintjein. Ez visszalépést jelent az eddig érvényben lévő jogszabályokhoz képest.

A kutatóintézet meglátása szerint a törvény szakmai (nyelvészeti és pedagógiai) érvényessége pedig azért problémás, mert nem egyértelmű, hogy az ukrán oktatási minisztérium miként járulna hozzá ezzel a változtatással a nyelvi jogok közül az anyanyelv és az államnyelv egyidejű elsajátításához.

Az elemzés szerint olyan oktatási modell szolgálhatná Ukrajnában a kisebbségek oktatásának minőségi javítását, amelynek célja a “hozzáadó kétnyelvűség”.

A hozzáadó kétnyelvű modellben a beszélő a nyelveket egymáshoz adódóan és nem egymás kárára sajátítja el – magyarázták, hozzátéve, ez a legegyszerűbben az anyanyelvű oktatás megtartása mellett az államnyelvoktatás reformjával is elérhető. De vannak olyan kétnyelvű modellek, amelyek szintén ezt a célt szolgálhatnák – olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzésében.

Az ukrán Ellenzéki Blokk szerint a törvény sérti az alkotmányt

A kisebbségek nyelvén folyó oktatást korlátozó új törvény sérti az alkotmányt és a nem ukrán ajkúak jogait – közölte kedden az Ellenzéki Blokk nevű ukrán párt, és leszögezte, hogy jogi úton támadja meg a törvényt.

“A hatalom nemcsak Ukrajna megítélését rombolja Európa szemében, hanem rombolja a demokráciát és az államot. A törvény nyelvi normái a hatalmon lévők alkalmatlanságáról tanúskodnak” – áll a Viktor Janukovics megbuktatott volt ukrán elnök hívei által alapított ellenzéki párt közleményében.

A párt bejelentette, hogy a bíróságon fog küzdeni a törvény által előírt nyelvi normák eltörléséért.

“Ki fogunk állni minden ukrán jogáért, hogy hallgathasson és beszélhessen saját anyanyelvén. Minden embernek – függetlenül attól, hogy mely nemzet képviselője – jogában áll megválasztani a nevelés és az oktatás nyelvét” – szögezi le az Ellenzéki Blokk.

Petro Porosenko ukrán elnök a több szomszédos ország tiltakozása ellenére hétfő este aláírta az új oktatási törvényt, amely a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország – a TASZSZ szerint Görögország és Moldova is – heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, vagyis az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a törvény aláírása után közölte az MTI-vel, hogy Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.

Viktorija Szjumar képviselő, az ukrán parlament szólás- és információszabadsággal foglakozó bizottságának elnöke kedden keményen bírálta Budapest válaszlépéseit. Szerinte Orbán Viktor kormányfő azt akarja, hogy jelentős nyugat-ukrajnai területek “sokkal inkább magyarok legyenek, mint ukránok”. A magyar kormány hozzáállása helytelen tartja, azt zsarolásnak bevezte.

Hozzátette, hogy az ukrán diplomatáknak tevékenyen kell oltalmazniuk a magyarországi ukránok ukrán nyelvű tanuláshoz fűződő jogát a magyar adófizetők pénzén az alsós osztályokban, illetve a továbbiakban, a felsőoktatási intézményekben is. “Mi garantáljuk mindezt a gyakorlatban, teljesítve a nemzetközi kötelezettségeinket. De ők nekünk nem!” – vélekedett Viktorija Szjumar.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek