2017. november 05., vasárnap
Imre

Külföld

A kedvezőtlen időjárással dacolva tüntettek Székelyföld-szerte az autonómiáért

A viharos széllel és esővel dacolva tüntettek vasárnap este Székelyföld-szerte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására a térség területi autonómiájáért.

A sepsiszentgyörgyi turul szobor előtti téren a tüntetés szervezői mécsesekből rakták ki Székelyföld körvonalát, és többen fáklyát gyújtottak, de a viharos szél és a sűrű eső eloltotta a nyílt lángokat.


A sepsiszentgyörgyi helyszínen Izsák Balázs SZNT-elnök székely és katalán zászló mellett olvasta fel a tüntetés kiáltványát, amely valamennyi tüntetési helyszínen elhangzott.

A dokumentum szerint Európában “megmozdult a föld”, egyre több régió, vagy önálló állammal nem rendelkező közösség fejezi ki az önrendelkezés iránti akaratát. “Legyen szó akár függetlenségről, akár államon belüli önrendelkezésről, a nemzetközi közösségnek felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését, amely szerint ez a jog kizárólag csak az államok népességét illeti meg” – olvasható a dokumentumban.


A tüntetéseken összegyűltek nevében fogalmazott kiáltvány ismét kinyilvánította a Székelyföld területi autonómiája iránti igényt. A dokumentum révén a tüntetők elégedetlenségüknek adtak hangot a román kormány párbeszédet elutasító magatartása miatt, és megerősítették ragaszkodásukat a nyolc székely széket és a 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé.

A párbeszéd szükségességét hangoztatta beszédében Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke is, megjegyezvén, hogy míg az olasz kormány késznek mutatkozott a tárgyalásokra a nagyobb autonómiát kérő és ezt népszavazással nyomatékosító Veneto és Lombardia tartományokkal, addig a spanyol kormány elzárkózik attól, hogy párbeszédet folytasson a katalán nép képviselőivel. Tanulságként üzente a román kormánynak, hogy a párbeszéd elutasítása az indulatok felkorbácsolását eredményezi.

A turul szobor mellett mondott imájában Kovács István unitárius lelkész megállapította, ha a szél el is oltotta a mécseseket, a mostoha körülmények nem olthatják el a szabadságvágy lángját, amelyet magukban hordoznak a székelyföldi emberek.

A megmozduláson felolvasták Szili Katalin levelét, amelyben a miniszterelnöki megbízott arra figyelmeztetett, hogy Európa nem tekinthető valódi értékközösségnek, míg egyes európaiakat megillet az autonómia, másokat pedig nem. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy az október utolsó vasárnapján gyújtandó őrtüzek valamikor a már kivívott autonómia ünnepei lesznek.

Az SZNT közlése szerint mintegy száz székelyföldi helyszínen gyűltek össze vasárnap este őrtüzeket gyújtani, és kinyilvánítani a székelység autonómiaigényét.

Jelképes őrtüzet gyújtottak a székely autonómiáért Budafok-Tétényben

Az esemény fővédnökeként felszólaló Szabolcs Attila, Budafok-Tétény fideszes parlamenti képviselője, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke hangsúlyozta, minden évben megmutatják a világnak, hogy közösséget vállalnak mindazokkal, akik magyarként szabadságot, jogot, jövőt, gyarapodást szeretnének szülőföldjükön, Székelyföldön.

Úgy fogalmazott, hogy a magyar állam a végét járta, amikor ötszáz éve a kereszténységet megújító fény gyulladt Európában. Miután 1541-ben Magyarország három részre szakadt, főként Erdély és a székelység őrizte azt a szokásrendet, amelyet fél évezred alatt “teremtettünk a Kárpát-hazában”.

Nem kizárólag vazallusokból álló állam jött létre, hanem a magyar érdekeket őrző, tápláló “tündérkert”, amely szabadságot adott más népek fiainak. Magyar diákok hada hozta el a reménység sugarát, nem istentelenséget és bábeli zűrzavart, hanem Isten igéjét és szabadságát – mondta, hozzátéve: a reformáció teremtette meg annak alapját, hogy a magyar nyelv kivirágozzék.

A 16. század székely prédikátorai olyan pezsgő szellemi életet teremtettek, amelynek nyomán megszületett a földkerekség első törvénye a szabad vallásgyakorlásról. Olyan világot építettek, amely ragaszkodott saját magyarságához, de nem akart elvenni más népek jogaiból.

Örökségükhöz, őseik hagyományához ragaszkodnak, ezeket ugyanis nem ajándékba kapták, hanem a vérüket adták értük. Ezer éve védik a határt, a hazát, így történelmi joguk van az önrendelkezéshez, amelynek támogatása minden jóakaratú ember erkölcsi kötelessége, a világ magyarjainak pedig a nemzeti minimum – jelentette ki Szabolcs Attila.

Szavai szerint Magyarországot 1918-ban kezdték szétszabdalni, és ennek veszélyét a székelyek hamarabb megértették, mint sokan mások.

Hagyományaik, nyelvük védelme az autonóm Székelyföld megszületése nélkül veszélyben van. Százéves küzdelmük új korszakba lépett: Európában egyre több őshonos nép nyilvánítja ki, hogy nem akar elnyomó államok másodrendű alattvalója lenni, nem akarja, hogy a globalizmus kilúgozza kultúráját, arctalan, identitás nélküli masszává gyúrja.

“Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!” – zárta beszédét.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, új idők fújdogálnak az európai politikában, a nemzeti identitás kezd az egyik legmeghatározóbb erővé válni. A nemzetközi fejlemények azt igazolják, amit Magyarország is képvisel: a jövőt a nemzeti összetartozás, a szuverenitás fogalmai jelölik ki. A székely autonómia tehát nem pótcselekvés, nem marginális politikai erőfeszítés, hanem az európai jövőbe vezető út egy fontos állomása, amely hamarabb jön majd el, mint azt nagyon sokan gondolják – jelentette ki.

Európa vagy a nemzeti identitás, a szuverenitás útján építi magát tovább, vagy szét fog esni az unió – hangoztatta, megjegyezve: az autonómiához először rendíthetetlen elkötelezettség kell, másodszor állandó készenlét.

A Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) méltatva Németh Zsolt kiemelte, hogy a szervezet nagyon komoly szerepet tölt be a Székelyföldért vívott harcokban. Hozzájuk köthető a székely zászló, a székely szabadság napja és az őrtűzgyújtás is – sorolta.

Németh Zsolt arra biztatott, hogy az emberek bátran gondoljanak a székely autonómiára. Kísérje azt Magyarország támogatása és a gondviselés – nyomatékosította.

Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP), a XXII. kerület polgármestere felidézte, hogy a magyar önkormányzatok közül először a budafok-tétényi tűzte ki a székely zászlót. Az őrtűzgyújtással azt jelzik, hogy az anyaországiaknak is fontos Székelyföld autonómiája – fűzte hozzá, kijelentve: “mi, magyarok, egyek vagyunk”.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy zászlóvivőnek bizonyult Budafok-Tétény, amikor évekkel korábban első magyar önkormányzatként kitűzte a székely zászlót a magyar mellé, abban az időben, amikor a lobogót Erdélyben üldözni, tiltani kezdték. A székely zászlót a székely területi autonómia tárgyiasult szimbólumának nevezte. Fontos, hogy létezzen egy ilyen tárgy – vélekedett.

Az autonómia ügye csak akkor lehet sikeres, ha mind az erdélyi, mind a magyarországi politikai szervezetek együttműködnek. Ahhoz, hogy komolyan vegyék a székelyeket, megfelelő viszonyt kell kialakítani a román többséggel, és az is fontos, hogy a magyar nemzetpolitika mit tesz – fejtegette.

Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja szerint minél többen dolgoznak a székely autonómián, annál hamarabb eljön majd. “Fontos az, hogy kiűzzük a lelkünkből a kételyt és a kishitűséget” – jelentette ki.

A rendezvényen a magyar és a székely himnuszt egyaránt elénekelték.

Székelyföldön az SZNT kezdeményezte, hogy a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásával vasárnap este őrtüzekkel világítsák ki a régió történelmi határait.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke egy szerdai felhívásban közös imára és őrtüzek gyújtására hívott. Mindenkit arra buzdított, hogy hittel és belső meggyőződéssel vegyen részt a rendezvényeken.

A budafok-tétényi önkormányzat az őrtűzgyújtással kívánta jelezni a székely autonómiatörekvések melletti kiállását. Budapesten a székelyföldi eseménnyel egyidejűleg lobbantották lángra a gyertyákat.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek