2017. november 20., hétfő
Jolán

Belföld

A kormány kiemelt figyelmet fordít a közétkeztetésre

A kormány kiemelt figyelmet fordít a közétkeztetés területére, amit az is jelez, hogy az elmúlt két évben a közétkeztetést ellenőrző és ösztönző több program is elindult – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

Zsigó Róbert – a Hungast Hazai élelmiszerek a magyar közétkeztetésben című konferenciáján – emlékeztetett: a szaktárca a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen 2015 őszén indította el a “minőségvezérelt közétkeztetés” elnevezésű programot, ami közvetlenül a közétkeztetőket célozta meg, de közvetett módon és tudatosan már a beszállítóikat is.


A közétkeztetés jelentőségét érzékeltetve Zsigó Róbert rámutatott, naponta másfél-kétmillió magyar ember életét befolyásolja ez a szolgáltatási forma. Emellett a közétkeztetést igénybe vevők egy része életkora vagy egészségi állapota okán kiszolgáltatott. Ezért a közétkeztetés minőségére kiemelt figyelmet kell fordítani mind a szolgáltatóknak, mind az ellenőrzést végző szervezeteknek – fűzte hozzá az államtitkár.

Jelezte: a minőségvezérelt közétkeztetés négy alapelvet szeretne érvényesíteni. Tudatosítani a fogyasztókban, hogy a hagyományos és magyaros ételek nem egészségtelenek, ha megfelelő alapanyagokból és hozzáértéssel készítik el azokat. Továbbá vissza kívánják szoktatni az embereket a terített asztalhoz, felhívva a figyelműket arra, hogy az étkezéshez teremtsék meg a kulturált és nyugodt körülményeket, élvezzék újra a minőségi ételek ízét.


Fontos cél az is, hogy a rövid ellátási láncon keresztül kerüljenek be a helyi agrártermékek a közétkeztetésbe és a családok asztalára. Csökkenjen továbbá a pazarlás, a keletkezett élelmiszer-hulladék mértéke és mennyisége. Utóbbi területen még van feladat bőven – jegyezte meg Zsigó Róbert.

A közétkeztetés megújulásának jelei már tapasztalhatók – nemcsak a konyhákban, de a beszállítóknál is -, a szektorban ugyanakkor még jelentős tartalékok rejlenek – mondta az államtitkár. A szolgáltatások színvonalának javulása az étkezési kultúra fejlődését hozza magával, így az egészségesebb, a hagyományokat az új igényekkel ötvözni tudó menüsorok a magyar emberek elégedettségével találkozva kiszélesíthetik a napjainkban kibontakozó “magyar gasztronómiai rendszerváltást”. Az alapanyagok és a beszállítók gondosabb, környezettudatosabb megválasztása a helyi termelők piaci szerepének növekedését eredményezte – fejtette ki Zsigó Róbert.

Zoltai Anna, a Nébih osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a minőségi ételek elkészítéséhez minőségi alapanyagokra van szükség, ezt a közétkeztető cégek is felismerték. De az ellenőrzésnek is jut szerep, a minőségvezérelt közétkeztetés program keretében a Nébih minősíti a főzőkonyhákat, és már a tálalókonyhákat is, ahol egyebek közt az alapanyagokat is ellenőrzik. A Nébih ellenőrei érzékszervileg is bírálják a közétkeztetés ételeit, hogy az a fogyasztó számára elfogadható-e. Az ételek minőségének javítását célozza az is, hogy már hatodik alkalommal szervezték meg a közétkeztetési szakácsversenyt.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. csoportvezetője arról beszélt, hogy a közétkeztetési piac mérete Magyarországon a múlt évben mintegy 250 milliárd forint volt. Az ágazatban 2014-ben több mint 12 ezer vállalat és mintegy 65 ezer ember tevékenykedett. Az ágazat kibocsátása tavaly 1424 milliárd forint volt, szemben a 2015-ös 1310 milliárd forinttal.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek