2017. november 22., szerda
Cecília

Belföld

Az elemzők szerint fennmaradhat a bérnövekedés

A következő hónapokban is fennmaradhat a bérnövekedés az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik azzal számolnak, hogy az idén átlagosan 13 százalékkal emelkednek a bérek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé az augusztusi béradatokat, amelyek szerint a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az augusztusiban szerepet játszott a jutalmak és prémiumok, valamint más egyszeri kifizetések 31,0 százalékos növekedése, ezektől megtisztítva 12,4 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.


Virovácz Péter, az ING elemzője úgy fogalmazott: a béradat minimális pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további mérsékelt gyorsulást mutat az előző havi adathoz képest. A béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is kiemelkedően nőttek. Ennek oka az állami szférában megfigyelt 82 százalékos emelkedés az előző évi kifizetésekhez képest, vélhetően utólagos bérrendezések állnak a háttérben – jegyezte meg.

Hozzátette: szektoronként nézve a versenyszférában 11,5 százalékos bérnövekményt regisztrált a KSH, ami elmarad a közszférában tapasztalt 17,8 százalékos dinamikától. A jelentős eltérés továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza.


Az ING elemzője szerint az elkövetkező hónapokban is fennmaradhat a dinamikus bérnövekedés, így az év egészét tekintve átlagosan 13 százalékos bérnövekedéssel számol. Mindez a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre, amely ezzel érdemben támogathatja a GDP-növekedést – fűzte hozzá.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokkal közel megegyező, 13,2 százalékos bruttó bérnövekedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások – a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése – és a költségvetési életpályák hatása. Mindezek alapján az idén 13 százalék körüli mértékű bérnövekedéssel számol, így a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett 10 százalék körüli reálbér növekedés lehet az idén.

Hozzátette, hogy az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés jöhet 2018-ban, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés miatt.

Felhívta a figyelmet arra: felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban. Példaként említette az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési ütemét, de – mint fogalmazott – az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.

Horváth András szerint a nettó reálbérek növekedése jól láthatóan kissé lassul az eddigi megugrás után, a dinamika fenntartásához további lépések lennének szükségesek. A nettó bérek emelkedését és a régiós versenyben való felzárkózást jelentősen segítené a munkavállalói oldal adócsökkentése a régóta hangoztatott 9 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetésével, amelynek segítségével, illetve a jövőre is várható érdemi bérnövekedési ütemmel a magyar nettó bérek már jövőre megelőzhetnének több versenytársat is a régióban.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt írta: Magyarország mellett az egész régióban jelentősen emelkednek a bérek, részben a munkaerőhiány miatt. Ugyanakkor nemzetközi példák is vannak, például Kína ma már sokkal drágább ország, mint a kétezres évek elején. A fizetések emelkedése az inflációt is felpörgetheti, emellett hozzájárulhat a gépek és robotok forradalmához is.

Véleménye szerint a béremelkedésnek együtt kell járnia a termelékenység növekedésével, különben az adott ország versenyhátrányba kerül. Ugyanakkor teljesen más a helyzet, ha egy egész régióban és világszerte több országban növekednek a bérek, mert ebben az esetben új gazdasági környezet alakul ki, amelyre reagálniuk kell a vállalatoknak.

Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy a vállalatok elfogadják a magasabb béreket, ebben az esetben előbb-utóbb emelniük kell a termékeik, szolgáltatásaik árát, ami kicsapódhat az inflációban. Elképzelhető, hogy keresnek olyan országokat, térségeket, ahol alacsonyabb költségű munkaerővel kiválthatják az addigi termelésüket. Szintén lehetséges verzió, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az automatizációra, a termelés egyre nagyobb hányadát bízzák a gépekre, robotokra, ezzel növelve a hatékonyságot – fejtette ki a K&H elemzője.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek