2017. november 19., vasárnap
Erzsébet

Belföld

Honnan ered mindenszentek ünnepe, halottak napja és halloween ünnepe?

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban.

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.


A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette a megünnepelendők körét, “a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep. (A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe – az All Hallows’ Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje.)

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a “temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.


A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.

Mindenszentek Magyarországon 2000-ben – fél évszázad után – lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit elköltözött szeretteikért.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a “véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe.

Halloween ünnepéről

Október 31. a világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű halloween ünnepe

Az elnevezés az angol All Hallows’ Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti, és valószínűleg kelta eredetű. A keltáknál ekkor, az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló között félidőben ünnepelték az újévet, kezdődött az év “sötétebb” fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, és hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, a házakban ilyenkor kioltották a tüzet, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket, egyengessék a mennyei örömök felé vezető útjukat.

Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal “ékesített” lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.

A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, akik magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is. Az egyik történet szerint volt egyszer egy Stingy Jack (Fukar Jack) nevű részeges, kiállhatatlan kovácsmester, aki többször is rászedte az ördögöt, mígnem a patás megígérte, hogy nem viszi el lelkét a pokolba. Jacket azonban halála után Szent Péter sem engedte be a mennyországba, ezért arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, keresve nyughelyét. Vándorlása közben egy kivájt tarlórépát tartott lámpásként a kezében, benne izzó széndarabbal, így ragadt rá a Jack of the Lantern (Lámpás Jack) név, melynek rövidült változata, a jack-o-lantern a halloweeni töklámpásra utal. A lámpások eredetileg tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosításával terjedt el.

A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilm-maratont sugároznak. A halloween ma főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva “rémisztő” fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt “zsarolnak” ki (trick or treat, azaz csíny vagy finomság). A felnőttek számára is rendeznek jelmezes partikat, tartanak felvonulásokat, a mulatság éjszakai bárokban folytatódik egészen hajnalig.

Halloween éjjelén a “szörnyételek” is divatosak: a gyerekek is fogyaszthatják a paradicsomból készült vérlevest, a véres ujjat (hosszúra vágott sült krumpli és virsli ketchuppal), a kukacos földet (csokoládépuding fekete “kukac” díszítéssel) vagy Drakula vérpudingját (vaníliapuding málna- vagy epermártással). A felnőttek halloween-kenyeret sütnek: a gyümölcskenyérben gyűrűt rejtenek el, és aki megtalálja, a következő évben férjhez megy vagy megnősül. Az italok készülhetnek gyümölcsből, felnőtteknek alkoholból, a lényeg az, hogy jó “véresek”, azaz vörösek legyenek. Az ünnep számtalan, főként persze amerikai regény, képregény és film tárgya, talán a leghíresebb John Carpenter Halloween című, több folytatást megélt horrorfilmje. A soros új részt a tervek szerint 2018 októberében mutatják be, a produceri munkákban és a film zenéjének komponálásában is részt vesz majd John Carpenter, és a szereplők közé visszatér Jamie Lee Curtis.

Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, újabban halloween-programokat és partikat szerveznek, és néhány kísérteties hangulatú helyen boszorkányok szolgálják fel az italokat. A szellemek éjszakáján az ünnep és a borzongás szerelmesei a legkülönfélébb maszkokat öltik magukra, a gyerekeknek a többi közt futó- és jelmezversenyt rendeznek. Néhány településen töklámpás-szépségversenyt szerveznek, a Hősök terén idén is volt október utolsó szombatján Töklámpás Fesztivál, amely jótékonysági esemény is egyben. A budapesti gyermekvasúton október utolsó hétvégéjén és hétfőn Halloween Expressz indul a jelmezbe bújt gyerekek számára, és az ünnep alkalmából a Fővárosi Állatkert is készül halloween-programokkal a gyermekek számára, amelyek közt lesz tökfaragás, “szellemes” bowling, arcfestés és tök amőba is.

Kapcsolódó Cikkek