2017. november 22., szerda
Cecília

Belföld

Trócsányi: Európában el kell kerülni a kettős mérce kialakulását

Európában el kell kerülni a kettős mérce kialakulását – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter lengyel partnerével pénteken Varsóban folytatott megbeszéléséről nyilatkozva az MTI-nek.

Trócsányi László “Az alkotmányozás dilemmái – Alkotmányos identitás és európai integráció” című kötete lengyel kiadásának varsói bemutatója után elmondta: a bemutatón részt vevő Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszterrel a nap folyamán áttekintették az EU politikai döntéshozatal keretében újonnan alkalmazott jogállamisági mechanizmusok kérdését, “miután ez mindkét országot érintheti, illetve érinti”.


Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni a kettős mérce kialakulását; azt, hogy az Európai Unióban másképpen ítéljék meg a közép-európai országokat, mint a nyugat-európaiakat. Zbigniew Ziobróval egyetértettek abban is, hogy az európai értékek közösek, “nincs közép-európai és nyugat-európai érték” – mondta Trócsányi László.

A Zbigniew Ziobróval folytatott megbeszélés során arra is kitértek, hogy mind Magyarországon, mind Lengyelországban fontos az igazságügyi intézményekbe vetett közbizalom. “Az állampolgárok ugyanis elvárják, hogy gyors és hatékony igazságszolgáltatás működjön minden országban” – mutatott rá Trócsányi, mondván: ebben az összefüggésben arról tájékoztatta lengyel kollégáját, hogy Magyarországon új büntetőeljárási kódexet, valamint új polgári perrendtartást, új közigazgatási rendtartást és perrendet fogadtak el.


Hozzátette: Magyarországon ebben a témákban a szakmai körökkel folytatott párbeszéd során sikerült konszenzusra jutni a nyitott kérdésekben.

A miniszter az Európai Unió jövőjével kapcsolatban kiemelte a visegrádi együttműködés fontosságát. “Amikor a négy ország közösen tud megfogalmazni egy állásfoglalást, nagyobb a hangja, mint amikor külön-külön próbálják véleményüket megfogalmazni.” – mondta.

A kötetének bemutatóján elhangzottakból Trócsányi László kiemelte: a nemzeti alkotmányok olyan dokumentumok, amelyeket “nem lehet sutba dobni”, hiszen értékrendet fogalmaznak meg, s céljuk a társadalmi kohézió megteremtése.

“Fontosak bennük azok a megfogalmazások, amelyek egy ország múltjával és jövőjével is kapcsolatosak” – hangsúlyozta, majd a magyar Alaptörvényt idézve hozzáfűzte: az alkotmány “szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai, nemzedékei között”.

Trócsányi László felhívta a figyelmet azokra az értékekre, amelyek meglátása szerint összetartják a magyar nemzetet, köztük az alapjogok, amelyeknek – mint mondta – a felelősséggel is párosulniuk kell.

Felidézte a magyar alaptörvény kapcsán az uniós szervekkel lefolytatott vitákat, beszélt azokról az “új jelenségekről is, amelyek a globalizálódó világban jelen vannak”, és azokról a nemzetközi szervezetekről, amelyek “új hatalmi ágakként viselkednek”. “Az ezekkel való kapcsolattartásban párbeszédre van szükségünk” – hangsúlyozta.

Trócsányi László “Az alkotmányozás dilemmái – Alkotmányos identitás és európai integráció” című kötete 2014 tavaszán írodott és jelent meg. A lengyel Közszolgálati Egyetem Igazságszolgáltatási Intézete és a Szejm (lengyel parlament) kiadója által megjelentetett lengyel nyelvű kiadvány a magyar alkotmány fordítását is tartalmazza.

Kapcsolódó Cikkek