EUR: 322,86 Ft
CHF: 286,03 Ft
2018. szeptember 19., szerda
Vilhelmina

Budapest

130 éves a budapesti villamos

1887. november 28-án délután fél háromkor indult el az első budapesti villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A világ első közforgalmú közúti villamosvasútját alig hét évvel korábban, 1881-ben adták át a forgalomnak, az akkor önálló közigazgatású, Berlin melletti Gross-Lichterfelde-ben. Az első budapesti villamost a Siemens-Halske cég szállította.

Az eredetileg nyári üzemre kialakított, nyitott járműveket beüvegezték és kályhával látták el. A két, zöldre festett kocsi 1 kilométer hosszú, 1000 milliméter nyomtávú, egyvágányú pályán közlekedett, sebességüket óránként 10 kilométerben korlátozták, az Oktogonon pedig csak lépésben haladhattak. A Siemens cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet azután 1924-ig használtak Budapesten.


Az első normál, 1435 milliméter nyomtávú pályát 1889. július 30-án helyezte üzembe az 1888-ban alakult Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) társaság. A járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren, a Stáció (ma: Baross) utcán át a Köztemető útig (Orczy térig) közlekedett, és hamarosan a Podmaniczky utcán is villamos járt. A BVVV a nagykörúti próbavasút helyére is normál nyomtávú vonalat épített. Ezt később a Kerepesi útig (ma: Rákóczi út), majd az Üllői útig hosszabbították.

Budapest, 1887.
Az első budapesti villamos a Nyugati Pályaudvar előtt. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen.
MTI Fotó: Reprodukció

 

1894-től a Budapesti Közúti Vaspálya Társulat (BKVT), amelynek már 1873-tól előjogai voltak vaspályák (lóvasút) létesítésére nekikezdett a lóvasutak villamosításának, mert a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál, az utolsó lóvasutat – a margitszigeti kivételével – 1898-ban villamosították. A két társaság rivalizálásnak köszönhetően kiépült az összefüggő fővárosi villamoshálózat, a BKVT vonalai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak. A konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt egészen 1918-ig, amikor a vállalatokat köztulajdonba vették és egyesítették, Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven. 1923-ban az autóbuszüzem és a BEVV egyesítésével megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), a “beszkárt”.


Egy korabeli villamos vezetőfülkéje
MTI Fotó: Kovács Tamás

A második világháború után a villamoshálózat többé-kevésbé a háború előtti állapotba tért vissza, de a kisforgalmú vonalakat megszüntették. 1949-ben állami intézkedésre a villamosüzemet a Fővárosi Villamosvasút (FVV) nevű utódcég vette át. A metróépítés majd két évtizedes késlekedése miatt a villamosokra fokozott teher hárult. A kiöregedő típusok helyére a Ganz gyár által kifejlesztett UV villamos lépett, amelynek első kocsija 1956 áprilisában állt forgalomba a kettes villamos vonalán. 1979-ben, miután a Ganz abbahagyta a villamosgyártást, az 1968-ban alakult Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) cseh Tatra T5C5 típusú villamosokat szerzett be, 2001-ben pedig használtan vett Németországból “ex-hannoveri” villamosokat. A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án “vonult nyugdíjba”.

1970-ig a villamosközlekedés volt az uralkodó Budapesten, majd a 2-es illetve 3-as metró megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, több a metróval párhuzamos – Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti – vonalat megszüntettek. A magyar gyártmányú Ganz csuklós villamosokat, amelyek 1978 óta futottak Európa legforgalmasabb villamosvonalán, a Nagykörúton, 2006-ban a Siemens cég Combino Supra villamosai váltották fel. A járművek akkor a világ leghosszabb egyterű villamosai voltak a maguk 54 méteres hosszával. Ezt a rekordot a szintén Budapesten 2016-ban forgalomba állt CAF Urbos villamosok vették át, a spanyol járművek két méterrel hosszabbak, és az 1-es villamos vonalára kerültek.

A fából készült ülések nem lehettek túl kényelmesek
MTI Fotó: Kovács Tamás

 

A villamoshálózatot az 1980-90-es években fejlesztették tovább az 1-es villamos kiépítésével és fokozatos meghosszabbításával, amely 2000-ben elérte a Rákóczi hidat (akkor Lágymányosi híd). 2014-2015-ben folytatták dél-budai meghosszabbítását a Fehérvári útig. Továbbépítése az Etele térig 2017-18-ban valósul meg. 2014-ben kezdték a széttagolt budai villamosvonalak észak-dél irányú egységesítését, amellyel átszállásmentes kapcsolatot építettek ki. A budai fonódó villamoshálózat 2016-ra készült el több villamosjárat egyesülésével.

Kapcsolódó Cikkek

  • Vívók foglalták el a Hősök terét

    Vívók foglalták el a Hősök terét

    Olimpiai és világbajnokok, korosztályos válogatottak, és a legfiatalabbak részvételével, több mint ötszáz vívó népszerűsítette bemutatójával az egyik legsikeresebb magyar sportágat, a vívást a sportág világnapján.

  • Több mint 4,5 millió forint gyűlt össze a kerületnek

    Több mint 4,5 millió forint gyűlt össze a kerületnek

    Sokan látogattak ki a Richter Egészségváros XVI. kerületi rendezvényére, melyen a résztvevők az ingyenes szűrésekkel két és fél millió forintot gyűjtöttek össze, ami a Richter által felajánlott kétmilliós alapadománnyal kiegészülve 4,5 millió forintra nőtt.

  • Napraforgó START! Megálló

    Napraforgó START! Megálló

    Szeptember 1-jén új törvény által meghatározott feladattal bővül a kerületi Napraforgó Család és Gyermekjóléti Központ tevékenysége.

  • Bemutatjuk Magyarország jó hírét

    Bemutatjuk Magyarország jó hírét

    Kriszt László színházi rendező és koreográfus évtizedek óta lakik a kerületünkben. A Kazán István Kamaraszínház vezetője legutóbb az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban szervezett zenés estet, most pedig azt vette a fejébe, hogy előkészíti a Magyarország jó hírnevét elősegítő programsorozatot.