EUR: 324,04 Ft
CHF: 278,44 Ft
2018. július 18., szerda
Frigyes

Belföld

Árpád-kori épületmaradványok kerültek elő az egri vár területén

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek .

A mintegy 100 millió forintból elvégzett munkákat összegző, helyszíni bejárással egybekötött szerdai sajtótájékoztatón Buzás Gergely ásatásvezető régész közölte: az egri vár a leghosszabb ideje régészeti kutatás alatt álló helyszínek egyike Magyarországon. Az erődítmény múltjának feltárását még Ipolyi Arnold kezdte el 1865-ben, ám ennek ellenére az épületegyüttesnek máig vannak feltáratlan részei, melyek története csupán feltevéseken alapul – tette hozzá.


Kiemelte: a Modern Városok Programja keretében 2016-ban és idén elvégzett ásatások számos ilyen területet érintettek, több hipotézist tisztáztak, köztük ezek legjelentősebbjeként a vár Árpád-kori “előéletét” is.

Így egyebek mellett előkerültek – az államalapítás korában kialakított királyi udvarház és kápolna mellett – a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványai, majd az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palota, valamint káptalani kolostor falai – tájékoztatott.


Ugyancsak a Dobó István Vármúzeum által elvégzett feltárássorozat hozott felszínre jelentős és jó állapotú falmaradványokat, melyek a provizori és a gótikus püspöki palotához, továbbá a középkori káptalani épületekhez köthetők – mondta.

Emellett a több tucatnyi szakember bevonásával megvalósult kutatás során sok ezer régészeti lelet is előkerült a 12-18. század közötti időszakból. Köztük román kori márványdomborművek, gótikus és reneszánsz építészeti elemek, reneszánsz és barokk kályhacsempék, kerámia- és üvegedények, fém- és faragott csonttárgyak, pénzérmék – sorolta.

Buzás Gergely kijelentette: mindezek a fennmaradt levéltári dokumentumokkal együtt lehetővé teszik az egri vár korábban lerombolt, évezredes történelmű épületeinek hiteles megismerését.

Habis László, a város polgármestere az eseményen hangsúlyozta: a vár állagmegóvására és rekonstrukciójára a Nemzeti Vár- és Kastély Program, valamint a Modern Városok Programja forrásaiból több mint 6 milliárd forintot fordíthat a hevesi megyeszékhely.

A beruházás egyik célja a nemzeti emlékhely jelentőségéhez méltó megőrzése és helyreállítása, míg a másik a turisztikai attrakciófejlesztés. Utóbbi révén a leglátogatottabb vidéki múzeumként számon tartott egri vár európai jelentőségű idegenforgalmi vonzerővé válhat – tette hozzá.

Kapcsolódó Cikkek

  • Fidesz: Az ellenzék megint Sorost védi

    Fidesz: Az ellenzék megint Sorost védi

    A Fidesz-frakció szóvivője szerint “az ellenzék megint Soros Györgyöt védi”. Halász János az MTI-hez szerda délután eljuttatott közleményében a nemzetbiztonsági bizottság ülése kapcsán elhangzott ellenzéki nyilatkozatokra reagált.

  • Borús, esős lehet a csütörtök

    Borús, esős lehet a csütörtök

    Nagyrészt erősen felhős lesz az ég, de szerdán a délnyugati határvidéken, csütörtökön az Alföldön hosszabb időre is kisüthet a nap.

  • Soltész: Ismét emelkedik a nemzetiségek támogatása

    Soltész: Ismét emelkedik a nemzetiségek támogatása

    A jövő évi költségvetésben is nő a magyarországi nemzetiségek támogatása; az erre a célra fordított összeg a 2010-es kormányváltás óta több mint négyszeresére emelkedik – közölte a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.