2017. november 10., péntek
Réka

Belföld

Budapesten kelt életre a tudomány világnapja

A tudomány világnapjának életre hívása egy 1999-es budapesti konferencián vetődött fel. Az elképzelés meg is valósult, ugyanis az UNESCO – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – egy 2001-es konferencián jelentette be a tudomány világnapját, amit minden évben november 10-én, vagyis ma tartanak. Első ízben 2002-ben ünnepelték meg.

Ez ma már egy olyan jeles nap, amely rávilágít a tudomány fontosságára és arra, hogy a tudomány, a béke és a fejlődés összekapcsolódik. November 10-e arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalom nagyobb része vegyen részt vitákon a felmerülő tudományos kérdésekről, ezenkívül kiemeli a tudomány fontosságát a mindennapi életünkben is.

Az UNESCO szándékai szerint „A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért” program azt szeretné elérni, hogy a lakosság naprakész legyen a tudomány fejlődésével kapcsolatban. Emellett az is fontos, a tudósok hogyan segítik megérteni ennek a csodálatos, törékeny bolygónak a működését, valamint miként támogathatják a fejlődést a fenntarthatóság jegyében.


Ez a nap lehetőséget nyújt mozgósítani az összes embert, aki a tudomány fejlődésében szerepet játszik, kormánytisztviselőktől kezdve a médián át egészen az iskolásokig. Az UNESCO kormányzati szervekkel és egyéb szervezetekkel is kapcsolatban áll. Ötletekkel is ellátnak, amelyekkel mi is szerepet vállalhatunk a tudomány világnapján: például írjunk hivatalos beszédeket, publikációkat, amelyekben a világnap üzenetét hirdetjük. Lépjünk kapcsolatba a helyi médiával (tv, rádió, sajtó), hogy felhívjuk a figyelmet a világnapra és az azt övező eseményekre. Tanárként szervezzünk beszélgetéseket az iskolában, ahol hangsúlyozzuk a tudomány szerepét a mindennapi életben.

Ennek az évnek a tematikája a „Tudomány a globális megértésért”. A globális megértés a kulcs a békéhez és a fenntartható fejlődéshez, mivel azt hirdeti, hogy minden ember és minden közösség ossza meg az információit, ami a tettekhez és a viselkedésbeli változáshoz szükséges. A tudomány tehát központi szerepet játszik a globális megértésben, mivel nem csupán segít megérteni a világot és egymást, hanem segít megtervezni, fejleszteni és implementálni a változást, amit szeretnénk elérni.


„A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért” céljai között szerepel az emberek megfelelő tájékoztatása a tudomány szerepéről a békés és fenntartható társadalom érdekében. Ezen túlmenően a tudományos információ országok közti megosztásának hirdetése, valamint a figyelem felhívása a tudományos kihívásokra és a tudományos törekvések támogatása is a célok között szerepel.

Mióta 2001-ben az UNESCO kijelölte ezt a napot, már sok konkrét projektet, programot és tudományos támogatást eredményezett az egész világon. A nap segített abban is, hogy olyan tudósok, akik olyan területeken élnek, amelyek konfliktusban állnak egymással, együtt tudjanak dolgozni. Ennek egyik példája az Izraeli–Palesztin Tudományos Szervezet létrejötte.

A tudomány világnapjához szervesen kapcsolódik a kétévente megrendezett Tudományos Világfórum, amely a világ tudománnyal foglalkozó legnagyobb eseményeinek egyike, mely a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, az UNESCO, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), valamint az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) szervezésében valósul meg.

A 8. Tudományos Világfórum éppen ezen a héten kezdődött Jordániában, melyen egyebek mellett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is előadást tartott, méghozzá a kiemelt felszólalók között. Beszédében arról szólt, hogyan segíthet a tudomány olyan globális kérdések és problémák megválaszolásában, amelyek a vízgazdálkodáshoz, az élelmiszer-ellátáshoz és az energiaügyhöz kötődnek.

A Magyar Tudomány Ünnepe

A tudomány középpontjában mindig az embernek kell állnia – hangsúlyozta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a Magyar Tudomány Ünnepe – november 3. – programsorozatának Pécsett rendezett nyitóünnepségén.

A tudományos eredmények közérthető megismertetésének és a tudomány népszerűsítésének kiemelkedően fontos fóruma a Magyar Tudomány Ünnepe – fogalmazott a főtitkár, aki egyúttal figyelmeztetett az áltudományosság veszélyeire is a sokak által „tények utáninak” nevezett világban.
Török Ádám a tudományos ismeretterjesztés és a tények megismertetésének fontossága mellett a kutatók és az akadémikusok felelősségét is hangsúlyozta. A rendezvénysorozat idén az emberközpontú tudomány témakörét járja körbe november végéig előadásokkal, kiállításokkal és konferenciákkal.

Kapcsolódó Cikkek

  • Aljas kampány része a vakveréses sztori?

    Aljas kampány része a vakveréses sztori?

    Támadásba lendült az LMP a Weszely Ernőt ért állítólagos inzultussal kapcsolatban. A vak zongoristát ellenzéki médiák szerint „fideszes nénik tépték meg otthonában”, amiért nem töltötte ki a nemzeti konzultáció kérdőívet.

  • Ötezer 65 év feletti ember kap számítógépet

    Ötezer 65 év feletti ember kap számítógépet

    Csaknem félezer hátrányos helyzetű településre terjesztik ki a kormány idősügyi infokommunikációs programját, így novembertől országszerte ötezer 65 év feletti, többségében egyedül élő ember sajátíthatja el az infokommunikációs eszközök használatát – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Időkkel.