2017. november 02., csütörtök
Achilles

Külföld

Egy vízvezeték-csőből barkácsolt vegyi töltet robbant Szíriában

Házilag, egy vízvezeték-csőből állították elő azt a szíriai Hán Sejkúnnál felrobbantott vegyi töltetet, amelyet a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) és az ENSZ közös jelentése a szíriai légierő által bevetett légibombának minősített – hangzott el az orosz külügyi, védelmi, valamint az ipari és kereskedelmi tárca csütörtöki moszkvai közös sajtótájékoztatóján.

Az orosz védelmi minisztérium szakértői az OPCW és az ENSZ közös jelentéséhez csatolt fotókra hivatkozva rámutatott, hogy miközben a légibombákat olyan, erősen ötvözött acélból készítik, amely robbanás hatására szilánkokra szakad, addig a felvételen látható, összegyűrődött fémlemez képlékenyebb anyagból készült. Az illetékes a robbanás következtében az aszfalton keletkezett kráter formáját elemezve az állította, hogy azt egy statikus tárgy detonációja, nem pedig egy bomba becsapódása alakította ki. Kifogásolta, hogy az OPCW tárgyi bizonyítékként nem mutatta be az állítólagos légibomba stabilizátorát, amelynek pedig a robbanás után meg kellett volna maradnia.


Abból a szempontból is megkérdőjelezte a nemzetközi vizsgálat megállapításait, hogy amennyiben valóban egy szíriai Sz-22-es harci gép dobta volna le a bombát Hán Sejkúntól 4 kilométerre az OPCW által megadott röppályán haladva, akkor annak el kellett volna szállnia Hán Sejhún város fölött. Márpedig ott az incidens idején ilyen átrepülést nem észleltek.

Jelena Rogyjuskina, az ipari és kereskedelmi minisztérium igazgatóhelyettese azt tette szóvá, hogy az OPCW-jelentés meg sem vizsgálta a szaringáz kisüzemi előállításának lehetőségét, amelyet szerinte nem lehet kizárni. Felrótta azt is, hogy az ENSZ és az OPCW által létrehozott Közös Vizsgálati Mechanizmus (JIM) nem tanulmányozta át közvetlenül az incidens helyszínét, amit pedig az orosz fél nélkülözhetetlennek tart.


Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója arra mutatott rá, hogy a jelentésben gyakoriak a bizonytalanságra utaló olyan kifejezések, mint a “lehetséges”, a “valószínű” és a “feltételezhető”. Az efféle szóhasználatot Uljanov “teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, és úgy vélekedett, “becsületesebb lett volna azt jelenteni” az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT), hogy a JIM a jelenlegi körülmények között képtelen kivizsgálni az incidenst.

A diplomata közölte, hogy Moszkva a nap folyamán a BT elé terjeszti az ENSZ és az OPCW által létrehozott Közös Vizsgálati Mechanizmus (JIM) mandátumának meghosszabbításáról szóló határozattervezetét. Ebben, mint mondta, Oroszország “tisztázni kívánja a játékszabályokat” és a közös mechanizmus működését a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény magas követelményeinek szintjére kívánja felemelni. Hangsúlyozta, hogy ezek magukban foglalják a helyszíni vizsgálat szükségességét is.

Az orosz határozattervezet 20 napos határidőt szabna az ENSZ-főtitkár és az OPCW technikai titkárságának igazgatója számára, hogy dolgozzon ki javaslatokat a JIM hatékonyságának fokozására. A BT-nek ezekre öt napon belül reagálnia kellene.

Az Idlíb tartománybeli Hán Sejkúnban csaknem 100 emberéletet követelő feltételezett vegyifegyver-incidens április 4-én történt. Az orosz védelmi minisztérium szerint a szíriai légierő a militánsok mérgező harci anyagot előállító üzemeket bombáztak szét, Washington pedig vegyifegyver-támadással vádolta meg Damaszuszt. Ezt követően, április 7-én az Egyesült Államok manőverező robotrepülőgépekkel támadott meg egy Homsz tartománybeli szíriai katonai repülőteret, ahonnan állítása szerint a vegyi csapást végrehajtó gép felszállt.

A JIM keretében elkészített jelentést október 26-án terjesztették be a BT-nek, amelyben a Hán Sejhún-i incidensért a szíriai rezsimet tette felelőssé. Moszkva október 31-én írásban fordult a BT-hez és az ENSZ-közgyűléshez, “amatőr természetűnek” minősítetve az értékelést, amelyet megítélése szerint “dilettáns metodológiával” készítettek el.

Kapcsolódó Cikkek