2017. november 03., péntek
Győző

MFB

Egyre népszerűbb a lakásfelújítás

Hazánkban az átlagos otthonok 80 négyzetméteresek. A lakások mintegy 7 százaléka, az önkormányzati lakások több mint egynegyede, a nagycsaládosok lakásainak 38 százaléka túlzsúfolt. Ugyanakkor a legnépszerűbb felújítás a nyílászáró csere. Egyebek mellett ez derült ki egy KSH felmérésből.

Miben élünk? Ezzel a címmel készített átfogó felmérést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kiderült, hogy az elmúlt tíz évben elvégzett épületfelújítások ellenére a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével. A felmérés idején a háztartások 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy három éven belül szeretne másik lakásba költözni. Többségük önállósodni kívánó fiatal, sokan pedig családi házra vágynak.


A magyarországi lakóépületek száma közel 2,7 millióra tehető. Az ezekben regisztrált 4,4 millió lakásból 2,7 millió 1–3 lakásos épületben található. Mintegy 1 millió lakás van nagy méretű, 25 vagy annál több lakásos épületben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ös lakásfelmérése (amire még 2015. végi lakáspolitikai intézkedések bejelentése előtt került sor, így az eredményekben az azóta bekövetkezett változások hatása még nem jelent meg) összesen 516 településen, 9800 háztartásban zajlott, e mellett 1600 üres lakás elérhető adatait is rögzítette.


MTI Fotó: Beliczay László

 

Figyelemreméltó, hogy 2015-ben a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével. Ez az arány 2003-ban még 56 százalék volt. A legtöbb válaszadó az épületek állagával és hőszigetelésével kapcsolatos problémát fogalmazott meg, sokan tartották szükségesnek a nyílászárók cseréjét, a fűtés korszerűsítését, illetve a kéménycserét is.

A 2005 óta eltelt tíz évben elvégzett felújítások között a nyílászárók cseréje mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette. A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületen készült el, ezekben 980 ezer lakás van. A felújítások által érintett lakások több mint fele családi házakban, 29 százaléka lakótelepeken található.

A lakótelep-felújítási programok eredményeként 2015-ben már a lakótelepi lakások 36 százaléka felújított épületben volt.A lakásoknál bizony sokat számít az is, hogy mekkora a havi rezsijük. Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben például 40 ezer forint volt. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki, ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25 százalék fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd az elmúlt évek rezsicsökkentéseinek hatására folyamatosan mérséklődött. Budapesten egy átlagos lakás havi fenntartása 6 ezer forinttal kerül többe, mint a községekben vagy a városokban.

2000 óta 690 ezer háztartás vett fel összesen 760 ezer nagyobb összegű, 1 millió forintot is meghaladó lakáscélú hitelt. A hitelek közel felét lakásvásárlásra fordították, 220 ezret lakásfelújításra, korszerűsítésre, 60 ezret lakásépítésre vettek fel. Egy lakáscélú hitel összege átlagosan 5,1 millió forint volt.

Az összes háztartás 12 százaléka számolt be arról, hogy van lakáscélú megtakarítása. Ezeknek a megtakarításoknak jelentős részét a már meglévő lakásokra tervezik fordítani. A megtakarítások közel egynegyedét szánják másik lakás megszerzésére, de jelentős azok aránya is, akik gyermeküket kívánják ilyen módon támogatni.

Kapcsolódó Cikkek

  • Felújítással spórolhatunk

    Felújítással spórolhatunk

    Minden család életében központi szerepet játszik a rezsiköltségek optimalizálása, az otthonok költség- és energiahatékony fenntartása. Társasházak, lakóingatlanok esetében, ahol a fűtésrendszer központilag szabályozott, egyénileg jó minőségű nyílászárókkal csökkenthetjük költségeinket, esetleg lakóközösségként érhetőek el külső szigetelésre és egyedi fűtésrendszerek kialakítására kiírt pályázatok.