2017. december 15., péntek
Valér

Belföld

Gulyás: Kifejezetten jók a magyar-német kapcsolatok

Gulyás Gergely kifejezetten jónak tartja a magyar-német kapcsolatokat, ugyanakkor a Fidesz frakcióvezetője szerint a német sajtóban koncepciózus lejáratási kampány folyik Magyarország ellen.

Gulyás Gergely a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodája csütörtöki budapesti rendezvényén kijelentette: a magyar-német kapcsolatok “élőek és működőek”. Magyarország legfontosabb partnere Németország, és a rendkívül erős gazdasági kötődések mellett különös kulturális és emberi kapcsolatok is vannak a két ország között – mutatott rá.


A kormánypárti politikus ugyanakkor úgy értékeli, hogy a német sajtó jelentős részében lejáratás folyik Magyarország ellen. Ha valaki figyeli Magyarországot és látja azt a képet, amit a német sajtóban megrajzolnak róla, akkor pontosan tudja, hogy “a kettő köszönőviszonyban nincs egymással” – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a Magyarországgal szembeni lejáratási kísérlet hét éve zajlik, és erre “a migráció csak rátett egy lapáttal”.

Gulyás Gergely azt mondta: a német sajtó ma nem szabad, “jó esetben korlátozottan szabad”.


Kitért arra is, hogy a német sajtóban Magyarországgal szemben megjelenő gyűlöletben “nagyon erősen” benne van az is, hogy eltérő értékfejlődésről lehet beszélni a két ország tekintetében. Ez nyilvánvalóan megvan, vannak eltérő társadalmi fejlődések és ebből eltérő értékvilág is következik – mondta Gulyás Gergely rámutatva arra, hogy például a németországi társadalom a migrációs hátterű emberek aránya 22 százalék.

Mint mondta, mindezzel önmagában nincsen feltétlenül baj, az a kérdés, hogy ezt kirekesztően szemléljük, mint teszi ezt a német sajtó vagy pedig képesek vagyunk elfogadni azt, hogy a tőlünk eltérő, másként működő világ is lehet teljes és működőképes.

A migrációs vita lényege is ebben van. Mi abban nem fogunk egyetértésre jutni egymással, hogy a bevándorlás jó vagy rossz – tette hozzá Gulyás Gergely.

Rámutatott, a német gazdaságnak szüksége van a bevándorlásra, ebből következnek társadalmi folyamatok, és ennek a megítélése sokféle lehet. “Nem gondolom, hogy nekünk Magyarországról jogunk van ezt megítélni, főleg kormányzati szinten erről ítéletet mondani” – fogalmazott.

“Mi a tolerancia pártján állunk a kirekesztéssel szemben” – jelentette ki.

Gulyás Gergely közös célként jelölte meg, hogy a magyar-német kapcsolatok társadalmi támogatottsága mindkét országban még teljesebb legyen.

Kijelentette: minden probléma, vita és nehézség ellenére a magyar-német kapcsolatoknak van jövője.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, azt várja, hogy az új német kormány a migrációügyben azt a politikát folytatja, amivel az előző kormány befejezte a tevékenységét. A két ország kormányának álláspontja közeledett egymáshoz. Ennek örülünk, a magyar kormány álláspontja változatlan maradt, és azt reméljük, hogy éppen ezért a külső határvédelemnek a fontossága, számonkérhetősége és betartatása az új német kormány számára is kulcsfontosságú lesz.

A rendezvény kezdetén ismertettek egy Magyarországon és Németországban, országonként ezer ember telefonos megkérdezésén alapuló reprezentatív közvélemény-kutatást. A felmérés alapján mindkét országban többségben vannak a másik országáról pozitív véleménnyel bírók. A magyar kormány migrációs politikája kapcsán viszont ellentét mutatkozik, a magyarok kétharmada támogatja azt, míg a németek többsége (55 százalék) ellenzi.

A felmérés ismertetett adatai adtak alapot a kerekasztal-beszélgetéshez, amelyen Gulyás Gergely mellett Czukor József egykori németországi nagykövet arról beszélt, hogy a német közszolgálati média évek óta egyoldalú véleményt alkot Magyarországról.

Mint mondta, noha vannak a két országnak politikai vitái, de összességében “amilyen képet látunk az részben a német közszolgálati média által generált kép”. A korábbi pozitív adatok kevésbé pozitívra formálódásában elsősorban a német közmédia játszott egy negatív szerepet – tette hozzá Czukor József.

Kifejtette, szerinte nemcsak arról van szó, hogy Magyarországot nem értettek meg és rosszindulatúan jelentenek róla, hanem van egy politikai szándék a német közszolgálati médiában.

Szerinte erősíteni és láthatóvá kellene tenni a két ország együttműködését sikertörténeteken keresztül.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodavezetője meglepőnek nevezte, hogy a magyar és német fiatalok lényegesen jobb véleménnyel vannak a másik országáról mint az idősebbek.

Szerinte a magyarországi német és a németországi magyar kisebbségeket jobban fel lehetne használni hídként a két ország között.

Kijelentette: Németországban a sajtószabadság “száz százalékban adott”. Szerinte figyelni kellene arra, hogy mindkét országban pozitív hírek jelenjenek meg a másikról, és arra kellene koncentrálni, hogy a kapcsolatok jók.

A hallgatóság soraiban volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, aki hozzászólásában elmondta, hogy elkötelezett a magyar-német jogászi együttműködés mellett. Németország az alkotmánybíráskodásban a világ vezető hatalma, és a magyar Alkotmánybíróság 2012-ben megkapta a német alkotmánybíróság hatásköreit, és azon dolgoznak, hogy ezt a lehető legjobban ki tudják aknázni – mondta.

Kapcsolódó Cikkek