EUR: 326,05 Ft
CHF: 280,39 Ft
2018. július 19., csütörtök
Emília

Egyéb Nagykanizsa

Hetvenöt éves a Felsőtemplom

„Bár Kanizsa város története messze az őskorba nyúlik, jelen alkalommal csupán arra a tényre mutatunk reá, hogy 1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett, melynek plébánosai közül 1554-ig többnek a nevét is tudjuk.” E sorokkal kezdi dr. Pfeiffer János egyházmegyei tanfelügyelő a nagykanizsai világi plébánia történetéről szóló vaskos írását. A mai Felsőtemplom 75 éves.

Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapított – V. Márton pápa engedélyével – 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére. A XIII–XIV. században engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak, de az évtizedekig (1566–1690) tartó kegyetlen végvári harcok, s még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította, még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.


A római katolikus Felsőtemplom 1764-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére, barokk stílusban. Azonban jött az I. világháború…

A Felsőtemplomot 1942. november 8-án szentelték fel. A jubileumi szentmisét Világos Krisztián mutatta be (Fotó: Gergely Szilárd)

1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a Felsőtemplomot: új festést kaptak a belső falak, harangokat és új orgonát szerzett be, s egyházi ruhákkal látta el a templomot.


Közben megépült a kórházkápolna és a piarista templom is. De jött a II. világháború…, és Isten (felépült) házai kevésnek, szűkösnek bizonyultak, így a templomépítés gondolata nem hunyt ki. Sok-sok töprengés után dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi Felsőtemplomot.

1941 tavaszán, a délvidéki hadjárat idején már téglák tízezrei álltak a templom körül. A korabeli beszámolók szerint bámulatos volt az emberek áldozatkészsége, a kis elemistáktól kezdve mindenki – szegény és gazdag – kivette részét az adakozásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg, a kanizsai honvédek pedig a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a Felsőtemplom építésére.

Végül 1942. november 8-án szentelte fel a templomot dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök, aki valamikor kanizsai diák volt. Az új templom plébánosa, Vajay József esperes akkor így imádkozott: „Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését.”

A második világháború végén, 1944–45-ben a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét ugyan kifosztották, de az épület épen maradt, s azóta is szolgálja, hívja és várja mindazokat, akik Istent keresik.

Kapcsolódó Cikkek

  • A lángos mellé bajnoki címet is kaptak

    A lángos mellé bajnoki címet is kaptak

    A vártnál sokkal több nevezővel, remek hangulatban zajlott le szombaton a Balaton-átevezés, amelyet első alkalommal rendezett meg a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) és Fonyód közösen.

  • Példátlan magyar siker!

    Példátlan magyar siker!

    Óriási fieszta volt Debrecenben, hiszen a junior női válogatott világbajnok lett, nyolcadik meccsén is megőrizte veretlenségét az U20-as csapat, így a Norvégia elleni győzelem vébéelsőséget jelentett.

  • Kiállítások Izraelről

    Kiállítások Izraelről

    Július 10-én a Művészetek Házában két kiállítást nyitottak meg, amely a Babits Mihály Kulturális Központ és a Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezésében Izrael állam függetlenségének 70. évfordulója alkalmából rendeznek.

  • Lezárják a 21-es nógrádi szakaszát

    Lezárják a 21-es nógrádi szakaszát

    Az Ózd-Budapest irányába közlekedőket érintő hír: Tar és Mátraverebély között teljes útzáras terelést vezetnek be július 21-22 között a vadátjáró beemelési munkái miatt.