A családok életében fontos szerepet játszik, hogy mennyibe kerül a lakás rezsije. A Magyar Fejlesztési Bank kamatmentes hitele most jelentősen segíthet abban, hogy az otthonok energiahatékonyabbá váljanak, vagyis az eddigieknél kevesebbe kerüljön a fűtésük.
A magyar háztartásokban régóta nem látott lakásfelújítási hullám indult el. Ebben jelentős szerepet játszik a Magyar Fejlesztési Bank, pontosabban a pénzintézet nullaszázalékos kamatozású hitelprogramja. A lakosság számára hozzáférhető kölcsönnél az igénylőknek nem kell kamat- és árfolyamkockázattal sem számolniuk.
Jó hír, hogy szeptembertől az eddigieknél is kedvezőbbé váltak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Pontokon elérhető „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújulóenergia-felhasználásának növelését célzó hitelprogram” feltételei. A módosítás célja az igénylés feltételeinek egyszerűsítése, az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése és a törlesztés megkönnyítése volt. De miként tehetjük energiahatékonyabbá a lakásunkat?
– A jó hőszigetelés és a légzáró épületburok a legfontosabbak közé tartozik – mondja lapunknak Kurucz Regina. Az épületenergetikus szakmérnök, okleveles építészmérnök szerint a korábbi évek gyakorlatától eltérően ma már 16–20 centiméter vastagságú külső hőszigetelést alkalmaznak a hatékony megoldás érdekében, míg a födémre jó esetben 20–24 centis szigetelés kerül.
– A lábazatot úgy kell hőszigetelni, hogy a szigetelés a talaj szintje alá kerüljön – figyelmeztet Kurucz Regina, aki a passzív energiagyűjtő megoldásokról is szót ejtett. Ezek lényege, hogy törekedni kell arra, hogy egy úgynevezett napteret alakítsunk ki az ingatlanban. A kétrétegű üveggel létrehozott megoldás tavasszal és ősszel jelentős energiamegtakarítást eredményez, valamint a fűtési időszakot is le lehet rövidíteni vele.
Az energiatakarékos épület kialakításakor a korszerű fűtési rendszer megteremtéséről sem szabad elfeledkezni.
Még 2015-ben egy érdekes felmérést készített a KSH a hazai otthonokról Miben élünk? címmel. Ebből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben elvégzett épületfelújítások ellenére a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével. A legtöbb válaszadó az épületek állagával és hőszigetelésével kapcsolatos problémát fogalmazott meg, sokan tartották szükségesnek a nyílászárók cseréjét, a fűtés korszerűsítését, illetve a kéménycserét is.
A 2005 óta eltelt tíz évben elvégzett felújítások között a nyílászárók cseréje mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette. A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületen készült el, ezekben 980 ezer lakás van. A felújítások által érintett lakások több mint fele családi házakban, 29 százaléka lakótelepeken található.
A lakótelep-felújítási programok eredményeként 2015-ben már a lakótelepi lakások 36 százaléka felújított épületben volt.
Átlagos hőveszteség hagyományos, földszinti téglaépületnél a határoló szerkezeteken:
Külső falak: 30–40 százalék
Födém: 35–40 százalék
Lábazat: 5–8 százalék
Ablakok: 8–15 százalék
Ajtó: 5–7 százalék
Forrás: Kurucz Regina.
