2017. november 24., péntek
Emma

Egyéb Zalaegerszeg

Márton-nap az újbor bírája

Szent Márton napja az éves gazdasági munkák végeztével hagyományosan a betakarítások és az újbor ünnepe. A nagy lakomákat követően kezdődött a téli benti munkák időszaka és a karácsonyig tartó adventi böjt. Márton-nap azonban a vigasságé; a néphit szerint például aki ezen a napon nem eszik libát, egész évben éhezik.

A Márton-napi népszokások ahhoz a legendához kötődnek, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták választani, de a ludak elárulták a gágogásukkal. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, vásárok. Az ételek jellemzően libafogások voltak: libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, illetve a ludaskása.


Fotó: Göcsej Falumúzeum

Szokás volt még, hogy a liba hátsó részéből küldtek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A lúdpecsenyés vacsora végén már a kiforrt és iható újborral koccintottak. Ezt hívják Márton poharának. A sült liba mellcsontjából jósoltak az időjárásra is: ha a csont barna és rövid, sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál” – szól a mondás. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. A Márton-napi jeges eső viszont korai tavaszt jelent.

A múzeumok őszi fesztiválja rendezvénysorozatot november 11-én a Márton-napi vigasságok program zárja a Göcseji Falumúzeumban. Ezen a szombaton a folklórprogramok megtekintése mellett liba- és tökételek, borok, pálinkák, különleges göcseji finomságok kóstolhatók.


Címkék

Kapcsolódó Cikkek