2017. november 24., péntek
Emma

Egyéb Eger

Mézről tárgyalnak az Európai Unióban

Magyar kezdeményezésre tárgyalnak a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről az Európai Unióban – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője az ágazat helyzetével foglalkozó Mézjelentés előterjesztője a napokban budapesti sajtótájékoztatón. 

Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Mézjelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint a hónap második felében lesz.


Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő az unióban. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Erdős Norbert rámutatott: az unió méztermelése csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU-tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak.


Erdős Norbert, Bross Péter és Nyitrai Zsolt

A Mézjelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok vagy a cukorszirup – „eltüntetését”.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba –, belföldön 7-8 ezer tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg.

Az egri méhészek sincsenek jó helyzetben, de folyik a válságból való kilábalás

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, Eger és térségének országgyűlési képviselője arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt.

A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők, az agrár Széchenyi-kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

 

Csípem a méheket!

A Greenpeace folytatja a méhgyilkos vegyszerek betiltásáért indított küzdelmet. A környezetvédelmi szervezet tájékoztatása szerint részben azért indították el „Csípem a méheket!” elnevezésű kampányt, hogy anyagi forrást teremtsenek 100 méhmenedék kihelyezéséhez az országban. Az akciót mindenki támogathatja, aki örökbe fogad egy méhet 250 forintért. Eddig csaknem 4000 örökbefogadás történt. Csak Európában 4000 zöldségfajta léte függ a beporzó rovarok – például a méhek – munkájától. Az európai mezőgazdaságban a beporzók munkájának értéke 22 milliárd euróra tehető, így a szakértők szerint Magyarországon is milliárdokban mérhető forintban, de többen úgy vélik, ez a haszon anyagiakban nem is mérhető igazán.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek