EUR: 322,18 Ft
CHF: 279,71 Ft
2018. június 19., kedd
Gyárfás

Belföld

Otthonunk lelke a szigetelés

A szigetelésen, illetve a korszerű fűtési rendszeren nem érdemes spórolni. Ha otthonunkat kellő mértékben energiahatékonnyá tesszük, a közelgő téli időszak sem fog jelentősebb összegeket kiszippantani a pénztárcánkból. Érdemes lehetőleg mindenből a legkorszerűbbet választani, ám a megtérülési időkkel azért számolni kell.

– A jó hőszigetelés és a légzáró épületburok a legfontosabbak közé tartozik – mondta lapunknak Kurucz Regina. Az épületenergetikus szakmérnök, okleveles építészmérnök szerint a korábbi évek gyakorlatától eltérően ma már 16–20 centiméter vastagságú külső hőszigetelést alkalmaznak a hatékony megoldás érdekében, míg a födémre jó esetben 20–24 centis szigetelés kerül.


/MTI Fotó: Honéczy Barnabás

 A lapunknak nyilatkozó szakértő a passzív energiagyűjtő megoldásokról is szót ejtett. Ezek lényege, hogy törekedni kell arra, hogy egy úgynevezett napteret alakítsunk ki az ingatlanban. A kétrétegű üveggel létrehozott megoldás tavasszal és ősszel jelentős energiamegtakarítást eredményez, valamint a fűtési időszakot is le lehet rövidíteni vele.

Az energiatakarékos épület kialakításakor a korszerű fűtési rendszer megteremtéséről sem szabad elfeledkezni.

Igen ám, de milyen megoldások közül választhatnak azok, akik cseppet sem konyítanak az építőiparhoz? Fontos tudni, hogy a falazóanyag típusától is függ a kiválasztott hőszigetelő rendszer optimális vastagsága. Azt azonban látni kell, hogy amíg néhány évvel ezelőtt sok helyen csupán 5 cm vastag hőszigeteléssel is beérték, ma már a kiváló hőszigetelési képességgel rendelkező grafitos és kőzetgyapot szigetelőlapokból is a 10 cm feletti vastagságok biztosítják a hőszigetelés kívánatos mértékét.


/MTI Fotó: Beliczay László

Alapvetően négyféle külső hőszigetelő megoldásról beszélhetünk. Ezek a következők: EPS, grafitos, kőzetgyapot, illetve open. A legelterjedtebb az úgynevezett EPS (expandált polisztirolhab), amelyet sokan láthattak már a panelházak felújításakor nagy fehér táblákban kikészítve. A grafitos rendszer ennél valamivel drágább, míg a manapság egyre inkább terjedő kőzetgyapot hőszigetelő rendszer óriási előnye, hogy páraáteresztő képessége szinte a levegőével megegyező, ennek köszönhetően nem akadályozza a pára homlokzaton keresztül történő eltávozását, ez csökkenti a penészesedés kialakulását és a szerkezeti károsodást. Az open rendszer pedig egy olyan polisztirolos hőszigetelő rendszer, ahol nem csupán a hőszigetelő lemez, hanem minden egyes rendszerelem páraáteresztő a ragasztótól kezdve az öntisztuló befejező vakolatrétegig.

A napelemes rendszerek telepítése is jelentős megtakarítást eredményezhet egy családi háznál. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a legtöbb esetben 10-12 paneles napelemes megoldás elegendőnek bizonyul. Egy ilyen, 3 kW-os rendszer ára nagyjából egymillió forint. Kiváltható vele déli, árnyékmentes tetőn évi 3600 kWh fogyasztás. Azaz egy havi 12 ezer forintos villanyszámla megspórolható ilyen módon.

A korszerű fűtési rendszerek is sokat segíthetnek a spórolásban. Mindenképpen megfelelően méretezett kazánt – lehetőleg kondenzációsat – válasszon, külső hőmérsékletet érzékelő termosztáttal. Ha egy elavult kazánt, illetve fűtési rendszert cserélünk le kondenzációs kazánra, akár 20-30 százalékkal is csökkenthető az éves gázfogyasztásunk.

Kapcsolódó Cikkek