2017. november 15., szerda
Albert, Lipót

Belföld

Semjén: Az ukrán oktatási törvény brutális támadás a nacionalista hatalom részéről

A miniszterelnök-helyettes szerint brutális támadás érte az ukrán nacionalista hatalom részéről Kárpátalján a magyarok által felépített intézményrendszert az ukrán oktatási törvénnyel.

Semjén Zsolt a magyar szórvány napja alkalmából a közmédiának adott, az M1 aktuális csatornán is sugárzott interjúban azt mondta, míg a korábbi szemlélet az volt, hogy a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány feketén-fehéren kimondja, hogy felelősséget visel. Hangsúlyozta: ez fontos változtatás, sokkal erősebb elkötelezettség.


A kormány minden szempontból eleget tesz a vállalásnak, például az állampolgárság megadásával – jelentette ki. Kárpátalján gyakorlatilag a magyar állam tartja fenn az intézményrendszert, kiegészíti például az orvosok, tanárok fizetését, hozzájárul a kisgyermekek étkeztetéséhez, oltóanyagokat szállít – sorolta. “Saját nemzettestvéreinken” segíteni “természetes alkotmányos kötelességünk”, a struktúrát azonban brutálisan megtámadták – hangoztatta.

Felidézte, hogy Magyarország mindenben támogatta az ukránokat, zászlóvivője volt annak, hogy vízummentességet kapjanak. Ezek után inkorrekten cselekedtek, és amíg nem vonják vissza a nyelvtörvényt, a magyar kormány mindent megakadályoz, ami fontos nekik – nyomatékosította. Azt mondta, Ukrajna már a másik fő támogatójával, Lengyelországgal is “összerúgta a port”.


Úgy fogalmazott, hálát ad “a történelem urának”, amiért az egymilliomodik új magyar állampolgár is letette az esküt, és így megvalósult, amit kormányzásuk kezdetén ígért. A Kárpát-medencében 870 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével, míg a diaszpórában 132 ezer állampolgárságot állapítottak meg.

Semjén Zsolt kijelentette: “a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van” arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.

A szavazati jog a garancia a kezükben, hogy ki tudják kényszeríteni a szempontjaik komolyan vételét a mindenkori kormánnyal szemben, ez az érdekérvényesítés erős eszköze – vélekedett.

A kárpátaljaiaknak az állampolgárság nemcsak érzelmi kérdés, hanem egzisztenciálisan is fontos, hiszen ez teszi lehetővé, hogy szabadon mozogjanak a világban. A kormány arra törekszik, hogy a Trianont követő százéves elnyomás után előnyt jelentsen, hogy valaki magyar állampolgár.

Közölte, hogy az egész Kárpát-medencében óriási óvodaépítési programot kezdtek két ütemben, negyvenmilliárd forintból. Több mint százötven új intézményt építettek, további mintegy négyszázharmincat tataroztak, a férőhelyek száma tízezerrel nőtt.

Úgy vélekedett, hogy “össznemzeti paradigmában” kell gondolkodni, ennek jegyében a családtámogatásokat is elkezdték kiterjeszteni minden magyarra. Elsőként az anyasági támogatás és a babakötvény jár lakóhelytől függetlenül – jegyezte meg.

Gazdaságfejlesztésbe fogtak, komoly vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújtanak, ami mind az ottani magyarságnak, mind a többségi társadalomnak, mind a magyar gazdaságnak jót tesz – mondta.

A miniszterelnök-helyettes a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is beszélt. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió tárgyalja meg és vegye komolyan az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét.

Szavai szerint “nagy káosz van a fejekben”, amikor a szexuális kisebbségeket ugyanazzal a szóval jelölik. A nemzeti kisebbségek fogalma egészen mást jelöl, és bár például az újonnan érkezett kínaiakat is megilletik bizonyos jogok, ezek nem ugyanazok, mint amelyekkel a magyarországi horvátok vagy svábok rendelkeznek. Vagyis az őshonos nemzeti kisebbség kifejezés mást jelöl, mint a nemzeti kisebbség.

“Teljes lendülettel azon vagyunk, hogy a szükséges milliónyi aláírást összegyűjtsük” – mondta Semjén Zsolt.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek