EUR: 317,29 Ft
CHF: 279,42 Ft
2019. február 20., szerda
Aladár, Álmos

Külföld

EP-képviselők támadják Donald Tusk kvótaügyi álláspontját

Számos képviselő bírálta az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke “hatástalannak” és “rendkívül megosztónak” nevezte a kötelező menekültügyi kvótákat egy frissen közzétett dokumentumban.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke elmondta, nem ért egyet azzal, hogy hatástalan lenne a menedékkérők elosztására szolgáló uniós mechanizmus, annak keretében ugyanis 32 ezer embert áthelyeztek az elmúlt két évben, ami a jogosultak több mint 90 százalékát jelenti.


Kiemelte: közös megoldásra van szükség, máskülönben nem lesz semmilyen megoldás, megfelelő egyensúlyt kell találni a szolidaritás és a felelősségvállalás között.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője arról számolt be, hogy “megdöbbentette” Tusk vezetői ütemterve, amely “teljességgel aláássa az Európai Bizottság megközelítését”. Hozzátette, együttes, európai megoldást kell találni a menekültválságra.


Hasonló véleményének adott hangot a radikális baloldali képviselőcsoportot vezető Gabi Zimmer, aki “szerencsétlennek” tartja a dokumentumot. Leszögezte: “inkább azon kellene dolgozni, hogy a menekülő emberek ne kerüljenek fogolytáborokba Líbiában”.

Ska Keller, a zöldpárti frakció társelnöke úgy vélekedett, hogy Donald Tusk “hátba támadta” a bizottságot.

Cecilia Wikström, a dublini reform ügyében illetékes EP-jelentéstevő szerdán hangsúlyozta: az új menekültügyi rendszernek “automatikus áthelyezési mechanizmust” kell magában foglalnia, amelyben minden tagállamnak részt kell vennie. A képviselőtestület nem fog elfogadni egy “felvizezett kompromisszumot, amely biztosan kudarcot vall a gyakorlatban” – közölte, hozzátéve, hogy nem szabad elkövetni a múlt hibáit.

“Tusk elnök beavatkozása súlyosan árt a jogalkotási folyamatnak” – fogalmazott a képviselő, arrogánsnak minősítve az Európai Tanács elnökének azon megjegyzését, miszerint saját javaslattal fog előállni, amennyiben júniusig nem sikerül megállapodásra jutni.

“Felmerül bennem a kérdés, hogy Donald Tusk az Európai Tanács vagy a visegrádi országcsoport elnökeként jár most el” – mondta Wikström. Hozzátette: érthető, hogy a tagállamok konszenzusra törekszenek, az elmúlt másfél év azonban nyilvánvalóvá tette, nem lehet közös álláspontot kialakítani, mivel “néhány ország elhatározta, hogy akadályozni fogja a dublini szabályozás bármilyen konstruktív reformját”.

Niedermüller Péter szociáldemokrata képviselő azon véleményének adott hangot, hogy “olcsó taktikázás” jellemzi az Európai Tanácsot, amely továbbra is csak a napi politikai szempontoknak akar megfelelni. “Ennek a felelőtlen időhúzásnak hosszabb távon Európa polgárai lesznek a vesztesei, s a szélsőjobboldali pártok a nyertesei” – figyelmeztetett a Demokratikus Koalíció képviselője, mondván, a “politikai haszonszerzés érdekében gátlástalanul uszító politikusoknak” tett engedmények aláássák az EU egységének erkölcsi és jogi alapjait.

Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő úgy fogalmazott, hogy a tagországoknak európai megközelítésre kell törekedniük, ugyanis “nem opció a visszatérés a válság előtti, koordinálatlan nemzeti intézkedésekhez”, ez évek munkáját tenné semmissé. Hozzátette, nem értenek egyet a kvótarendszer hatástalanságáról szóló érvekkel, és az uniós válságkezelés sikerét mutatja, hogy a mostani migrációs helyzetet össze sem lehet hasonlítani a két évvel korábbival.

Kedden Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos elfogadhatatlannak és Európa-ellenesnek minősítette Tusk levelét, mely szerinte megtagadja az utóbbi évek közös munkáját.

Diplomáciai források szerint a tagállamok képviselőinek hétfői ülésén a német, az olasz és a svéd delegált is élesen bírálta levelet.

Az uniós jogalkotásban kevés kivételtől eltekintve az Európai Bizottságé a kezdeményező szerep, a javaslatokat pedig a tagországok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament együttesen hagyja jóvá.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Előzetes letartóztatásba került Macron volt biztonsági főnöke

    Előzetes letartóztatásba került Macron volt biztonsági főnöke

    Előzetes letartóztatásba vették kedd este Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve.

  • Tízezrek tiltakoztak Franciaországban az antiszemitizmus ellen

    Tízezrek tiltakoztak Franciaországban az antiszemitizmus ellen

    Tízezrek tiltakoztak kedd este mintegy hetven francia városban az elmúlt hetekben elkövetett antiszemita támadások ellen. Párizsban mintegy 20 ezren gyűltek össze a République téren, miközben Emmanuel Macron államfő a Soá emlékhelyen koszorúzott a parlament két háza elnökének kíséretében.