EUR: 322,46 Ft
CHF: 279,85 Ft
2018. június 20., szerda
Rafael

Külföld

Összeomlott az Iszlám Állam kalifátusa

Hathatós dzsihádellenes offenzívák eredményeként idén összeomlott az Iszlám Állam terrorszervezet által az Irak és Szíria egy részén kikiáltott “kalifátus”, ám a két ország továbbra is súlyos kihívásokkal néz szembe, városok hevernek romokban, a szélsőségesek részéről leselkedő veszély állandó.

Három évvel a viharos gyorsaságú felívelés, valamint egy Olaszország nagyságú terület meghódítása után az ultraradikális iszlamista csoport vereséget szenvedett Irakban és sarokba szorították a szomszédos Szíriában.


Az Egyesült Államok és Oroszország légitámadásainak kitett dzsihadisták elvesztették protoállamuk “fővárosait”, Moszult Irakban, Rakkát Szíriában.

Haider al-Abádi iraki miniszterelnök decemberben bejelentette az Iszlám Állam elleni “háború végét”, arról biztosítván mindenkit, hogy a szervezet négy év óta első alkalommal nem ellenőriz számottevő területeket Irakban.


A damaszkuszi kormány hamarosan hasonló bejelentést tehet. A dzsihadisták csak néhány falvat ellenőriznek Szíria keleti felében, apró sivatagos részeket az ország középső részén és a főváros, Damaszkusz két külső negyedét.

Az Iszlám Állam emberek ezreinek életét kioltó atrocitások elkövetője volt Irakban és Szíriában, egy sor véres merényletet vállalt a világban, például a Párizs, Las Vegas és Isztambul központjában elkövetetteket.

Irakban a Nyugat rendíthetetlen támogatást nyújtott Abádinak, aki megerősödve került a dzsihadisták ellen vívott háborúból.

Az Iszlám Állam elleni, Washington vezette nemzetközi dzsihádellenes koalíció által támogatott offenzíva mindenekelőtt az iraki hadsereg tekintélyét segített helyreállítani, amelyet alaposan megtépázott a moszuli visszavonulás a dzsihadistákkal szemben.

Ám ha az Iszlám Állam el is vesztette az iraki területek feletti ellenőrzést, harcosai lesben állnak, miután az Anbár kormányzóság sivatagi vízmosásaiban rejtőzködve újra megismerkedtek az illegalitás körülményeivel.

“Katonai szempontból az Iszlám Államnak vége, de a csoport terrorista szervezet marad. Állandóan résen kell lennünk” – figyelmeztet Ahmed al-Asszadi, a Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) félkatonai egységeinek egyik parancsnoka. A Hasd es-Saabi Bagdad szövetségese és 2014-ben alakult, az Iszlám Állam előrenyomulásával szemben. Irak számára alapos kihívást jelent ezeknek a részint Teherán támogatását élvező befolyásos síita milíciák uralta félkatonai erőknek a jövőbeni státusza.

A síita közösség uralta hivatalos szerveknek neki kell látniuk a szunnita városok újjáépítésének is: a második legnagyobb iraki város, Moszul rendbehozatalához, de Ramádi (központi rész), Szindzsar (észak) és Fallúdzsa (központi rész) rekonstrukciójához is. Az újjápítés akármilyen kudarca újra felszínre hozhatja a vallási közösségek közötti feszültségeket és lehetőséget nyújthat az Iszlám Állam harcosainak a visszatérésre.

Szíriában is jelen van a dzsihadista veszély, egy olyan országban, ahol 2011 óta több mint 340 ezer emberéletet követelő háború tombolt.

Moszkva katonai támogatásának köszönhetően Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjének az elmúlt hónapokban sikerült visszahódítania a terület több mint felét, megsokszorozva az Aszad hatalmát megkérdőjelező lázadók és a dzsihadisták elleni győzelmeket.

Damaszkusz sohasem rejtette véka alá azt a szándékát, hogy az ország egészét vissza akarja hódítani. Számos szakértő attól tart, hogy összetűzésekre kerül sor a kurd kisebbséggel, az Iszlám Állam elleni harc gerincével. A kurdok kihasználták a háborús helyzetet és de facto autonómiára tettek szert az ország északi, kurd területein.

Hétfőn Bassár el-Aszad “árulóknak” minősítette az Egyesült Államok támogatását élvező kurd milíciákat. Ez volt az eddigi leghevesebb támadás a kurdok ellen Damaszkusz részéről.

A hatóságok Irakhoz hasonlóan Szíriában is kolosszális humanitárius válsággal szembesülnek. Szíria 22 millió fős lakosságának több mint a fele fogta menekülőre, hárommillió iraki még mindig nem tért vissza lakóhelyére. Szíriában “egyes zónák biztonságosabbak lettek ugyan, de másokban harcok robbantak ki, menekültáradatot indítva el” – húzza alá Ingy Sedky, a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságának (CICR) szóvivője. Irakban 11 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre.

Kapcsolódó Cikkek