2018. október 15., hétfő
Teréz

Belföld

Palkovics: A felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk

A felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk, amely iránt erős a közbizalom – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor hétfőn Budapesten.

Palkovics László kiemelte: az 1989 előtt elitképzést végző felsőoktatási rendszer alig 15 év alatt képes volt négyszer annyi hallgatót befogadó rendszerré válni, a felsőoktatásban képzett szakemberek pedig valamennyien az ország tudását gyarapítják.


Hozzátette: a mai felsőoktatás egyik legfontosabb feladata feléleszteni a mester-tanítvány viszonyt, még ha a nagyobb hallgatói létszám mellett ez nehezebb feladatot is ró az oktatókra.

Az államtitkár szólt arról, hogy az erkölcsi megbecsülés mellett a kormánynak meg kell teremtenie a felsőoktatási rendszer anyagi bázisát is, ennek részeként pedig rendeznie kell az egyetemi oktatók bérrendszerét.


Megjegyezte, az elmúlt időszakban 27 százalékkal növekedtek az egyetemi oktatói minimáljövedelmek, 2018 januárjában pedig újabb 5 százalékkal emelkedik az oktatók bére.

Természetesen van még mit tenni ezen a téren is, de a kormány olyan megoldásokra törekszik, amelyek javítanak az egyetemi oktatók helyzetén – tette hozzá az államtitkár.

Palkovics László arról is beszélt, hogy a felsőoktatási stratégia 2014-es létrehozása óta eltelt három évben a felsőoktatási intézmények nagy munkát végeztek.

A stratégia legfontosabb kritériumai szerint az intézményeknek meg kell felelniük a munkaerőpiaci követelményeknek és részt kell venniük a kutatásban.

Az oktatási törvénybe 2015-ben új elemként került bele a társadalmi szerepvállalás kötelezettsége, az, hogy egyetemek valamilyen módon reagáljanak az őket körülvevő társadalom kihívásaira.

Fontos feladat továbbá a magyar felsőoktatási intézmények bekapcsolása a nemzetközi oktatásba és kutatásba. E téren fontos eredmény, hogy míg 2014-ben 22 ezer volt a külföldről Magyarországra érkezett hallgatók száma, addig most 32 ezer. Ez a rövid időn belüli nagy mértékű növekedés jelzi, hogy a “magyar felsőoktatási intézmények attraktívak” – fogalmazott az államtitkár.

Ezzel párhuzamosan a magyar hallgatók tíz százaléka vesz részt külföldi részképzésen. “Ha ezt meg tudjuk duplázni, az már jó eredmény lesz”, de a végcél az, hogy minden magyar diák legalább egy szemesztert tanuljon valamilyen külföldi egyetemen – közölte Palkovics László.

Hozzátette, fontos követelmény továbbá az egyetemek stabil és kiszámítható környezetének biztosítása, ami nemcsak a finanszírozást jelenti, hanem a stabil jogszabályi környezetet is. Mint mondta, 2014-2015-ben megtették a szükséges jogszabály-módosításokat, azóta pedig a jogszabályi környezet stabil.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Nem fűződnek emberi jogok a határsértéshez

    Nem fűződnek emberi jogok a határsértéshez

    Sem a határsértéshez, sem a célországok önkényes kiválasztásához nem fűződnek emberi jogok, ezért amikor az Európai Unió migrációs kérdésben lépéseket tesz, minden esetben a nemzetközi jog talajáról kell kiindulnia, amely világossá teszi, hogy a migráció nem emberi jog – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban, sajtótájékoztatón.