2018. január 23., kedd
Rajmund, Zelma

Egyéb Hódmezővásárhely

Szentkereszty Cecília: Minden percért hálás vagyok az úszásnak

A járni tanulás után szinte azonnal úszni is megtanult Szentkereszty Cecília, aki már ötéves korában a meleg vizes medencében sajátította el az alapokat Hódmezővásárhelyen. Azóta is a Hód Úszó SE csapatát erősíti, több hullámvölgyön is túl van, azonban azt vallja, hogy neki csak adott ez a sportág, és esze ágában sincs abbahagyni.

– Hogyan kezdődött az úszókarriered?


– Négyéves koromban íratott be édesanyám Páncél Tamáshoz, hogy tanuljak meg úszni, hiszen családunkban a vízi sportoknak nagy hagyománya van. Eljártam esténként a tanfolyamra, de nem igazán foglalkoztatott. Ekkoriban inkább lányosabb sportokat űztem. Dzsesszbalettoztam, majd fitneszeztem is fél évet. A fitneszt már párhuzamosan csináltam az úszással. Fél évig minden délután előbb úszó-, majd fitneszedzésre jártam, ekkor csupán ötéves voltam, és belefáradtam. Így a fitneszt abbahagytam, az úszást pedig a mai napig űzöm.

Szentkereszty Cecília, a Hód Úszó SE sportolója (középen) versenytársaival

– Mik az eddigi legnagyobb sikereid?


– Eddigi legnagyobb sikerem az volt, amikor 2007-ben országos bajnok lettem 100 gyorson. Majd kisebb hullámvölgy következett, és amikor Bajusz Andi átvette a csapatunkat, újra felfelé ívelt a karrierem, és minden évben több versenyszámban is döntős voltam az országos bajnokságokon. Utána újabb mélypont jött, abba is akartam hagyni az úszást. Ebből Máté Hunornak köszönhetően jöttem ki. Igazán azóta szeretek teljes szívemből úszni.

– Mi a jövőbeni célod az úszással?

– Nagy vágyam, hogy egyszer érmes legyek egy országos bajnokságon, illetve hogy kijussak egy világversenyre. Egyre nehezebb összeegyeztetni a tanulást az úszással. A tanulás azonban fontosabb, az úszást viszont imádom, így arra törekszem, hogy mindkettőt minél jobban tudjam csinálni. Sok lemondással jár, de megéri. Egy pillanatát sem bánom, csakis több lettem általa, és hálás vagyok az úszásnak.

Kapcsolódó Cikkek