EUR: 323,79 Ft
CHF: 283,86 Ft
2018. augusztus 21., kedd
Sámuel, Hajna

Belföld

Csepreghy: A növekedésre, a munkanélküliségre és a költségvetésre fókuszált 2010 óta a kormány

A kormány gazdasági és fejlesztési politikájának lényege a növekedés feltételeinek megteremtése, a munkanélküliség leszorítása és a költségvetés rendbehozatala 2010 óta – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a HG Média-csoport Fókuszban rendezvénysorozatának Gazdasági évnyitó című konferenciáján kedden, Budapesten.

A parlamenti államtitkár szerint további hangsúlyos elem volt az elmúlt csaknem nyolc évben az állami szerepvállalás erősítése, a bürokrácia csökkentése és az állam működésének kiszámíthatóvá tétele.


Erős állami szerepvállalás nélkül mára nem sikerült volna elérni azokat az eredményeket a makrogazdasági mutatókban, amelyeket a hitelminősítők is elismertek – jegyezte meg.

Csepreghy Nándor rámutatott: a növekedés újraindítását a fejlett nyugati országok sem bízták a véletlenre, az úgynevezett “láthatatlan kézre”.


A magyarországi helyzetre utalva úgy fogalmazott: “más kérdés”, hogy nyugodtabb időszakokban pontosan mekkora is az állami szerepvállalás megfelelőnek mondható mértéke.

Ami a bürokráciacsökkentést illeti, eddig sikerült a háttérintézmények megszüntetésével és a három – minisztériumi, kormányhivatali és kormányablaki – intézményi szint kialakításával letisztítani a rendszert – fogalmazott Csepreghy Nándor.

Az átalakításoknak köszönhetően az ügyintézés lerövidült, az esetek 80 százalékában sikerül nyolc napon belül döntést hozni – emelte ki a parlamenti államtitkár.

Csepreghy Nándor úgy fogalmazott: a bürokráciacsökkentés olyan ügy, amelyet legfeljebb abbahagyni, befejezni nem lehet.

A parlamenti államtitkár nagy eredménynek nevezte, hogy miközben 2010-ben még a beruházások 98 százaléka függött az uniós forrásoktól, mára ez az arány 50 százalékra esett, úgy, hogy közben évről évre több beruházás valósult meg Magyarországon.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: Magyarországon lenne gazdasági növekedés uniós források nélkül is, persze a mértéke kérdéses.

Az lenne a cél, hogy a magyar gazdaság külső transzferektől függetlenül 3 százalékkal legyen képes növekedni – tette hozzá.

A paksi beruházásról szólva Csepreghy Nándor elmondta, hogy a gazdasági szuverenitás megteremtésének nélkülözhetetlen eleme a projekt, segít az energiaellátás diverzifikálásában. Szerinte a beruházást nem befolyásolja az, hogy az osztrák kormány az Európai Bírósághoz fordult a beruházás miatt.

A parlamenti államtitkár szerint az árszabályozás lehetőségéhez az államnak az energiapiacon ragaszkodni kell.

Paks az olcsó áram és az ellátásbiztonság garanciája – tette hozzá.

A konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy stabil, növekvő fejlődés várható 2018-ban, amit a makrogazdasági mutatók is alátámasztanak.

Felidézte, hogy 2017-ben 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható, az államháztartási hiány a célkitűzés alatt alakul, az államadósság csökken, a kiszámítható magyar gazdaságpolitikát nemzetközileg is elismerik.

Fontosnak nevezte a beruházások, a külföldi tőke bejövetelének növekedését, az európai uniós források hatékony felhasználását.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára kiemelte, hogy a tavaly kötött, hat évre szóló bér- és adómegállapodás a növekedéshez megfelelő piaci környezetet teremt.

Lepsényi István kitért arra, hogy a gazdaság szereplőinek szembe kell nézniük az ipari forradalommal, a digitális átállással, amely az eszközbeszerzésen túl a humánerőforrás fejlesztését is megköveteli.

A kis- és középvállalkozások digitális átállását segítik a nemzetközi nagyvállalatok, a modern mintagyárak program – mondta.

Az NGM államtitkára eredményesnek nevezte a gazdaság fehérítésére tett intézkedéseket, példaként említette az adózás rendjének átalakítását.

A digitalizáció az adóhatóság munkáját is segíti, növekszik az adóbevétel, csökken a beszedett és a potenciális áfa közötti olló – közölte Lepsényi István.

A konferencián a vállalati tennivalókról tartott kerekasztal-beszélgetésen Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke rámutatott arra, hogy Magyarország versenyképességének javításáért az államnak “hátrább kellene lépnie”, és főleg a közepes vállalatokra kellene koncentrálnia.

Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, a KAVOSZ vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már most fel kell készülni a 2021-2028-as uniós fejlesztési időszakra.

Dale A. Martin, a Német-magyar Ipari Kamara elnöke szerint a következő fejlesztési időszakban kevesebb uniós forrás áll majd a térség rendelkezésére, mint 2014-2020 között.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ügyeskedéshez alapít pártot a Soros-szervezet

    Ügyeskedéshez alapít pártot a Soros-szervezet

    Pártot alakítanak Soros György migrációért felelős helytartói, hogy ne kelljen adózni a spekuláns támogatásai után – írta meg a Pesti Srácok. A Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott a Migration Aid, hogy ezzel új dimenzióba lép a hatalommal vívott harcuk.

  • Meghiúsult az ellenzék öncélú akciója

    Meghiúsult az ellenzék öncélú akciója

    Soron kívüli ülést hívtak össze az Országgyűlésben az ellenzéki pártok a múlt hét pénteken az ápolási díj emelésének, illetve a kilakoltatással szembenéző devizahitelesek ügyében.