EUR: 322,31 Ft
CHF: 283,03 Ft
2018. augusztus 19., vasárnap
Huba

Belföld

Gulyás: Ha Soros nem tudja igazolni állampolgárságát, kitiltható

A Fidesz frakcióvezetője szerint ha Soros György nem tudja igazolni magyar állampolgárságát, akkor kitiltható Magyarországról. Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt is kijelentette, hogy Magyarország egyetlen bevándorlót sem fogadott be az elmúlt időszakban.

Gulyás Gergelyt az origo.hu azon felvetéséről kérdezték, hogy Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar útlevele. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ahhoz, hogy valakit ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar állampolgárság igazolására van szükség.


Kifejtette: a magyar állampolgársági törvény a vérségi elv alapján áll, tehát az is magyar állampolgár az absztrakció szintjén, aki ezelőtt egy évszázaddal kiment Amerikába, és az ő gyermekei, unokái és dédunokái is magyar állampolgárok, de erre igazolás nélkül nem lehet hivatkozni.

Arra a kérdésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a feltételezés igaz, és az üzletember nem tudja állampolgárságát igazolni, akkor kitiltható.


Arra a felvetésre, hogy Magyarország a hírek szerint az elmúlt időszakban bevándorlókat fogadott be, Gulyás Gergely kijelentette: Magyarország egyetlen egy bevándorlót sem fogadott be, csak a genfi egyezmény alapján oltalmazotti státuszt élvező és menekült személyeket. Hozzátette: az így érkezett emberek 10 százaléka, mintegy 490 ember van jelenleg Magyarországon.

Gulyás Gergely közölte: a Fidesz támogatja a kormány “Stop Soros” törvénycsomag-tervezetét, amelynek részleteiről a Fidesz február közepén, Visegrádon tartandó frakcióülése is állást foglal majd.

A politikus a törvénytervezetet indokolva hangsúlyozta: a nemzeti konzultáción több mint 2,3 millió ember mondott nemet arra, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon, és ez a támogatás több mint kétszerese a legnagyobb ellenzéki párt által az előző parlamenti választáson kapott szavazatoknak.

Kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: az Országgyűlés februári ülésén tárgyalni fognak a törvénycsomagról, és bár nincs elvi akadálya annak, hogy ezt a parlament akár el is fogadja, kérdéses, hogy van-e ennek értelme. Ha ugyanis a Fidesz politikai ellenfelei kerülnek hatalomra a választásokon, akkor hatályon kívül helyezik a törvényt, ha pedig a Fidesz, akkor a választások után is el tudják fogadni.

Azt mondta: a törvényjavaslat lényege, hogy az illegális migrációt, a törvénytelen határátlépést támogató, külföldi forrásokból működő szervezetnek regisztráltatniuk kell magukat, tevékenységükről be kell számolniuk, külföldi juttatásaik után bevándorlásfinanszírozási illetéket kell fizetniük, az ebből származó bevételeket pedig a kormány kizárólag határvédelemre fordíthatja.

Emellett – folytatta – a tervezet létrehozza az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amely hasonlít a kitiltáshoz, de nem büntetőjogi szankció, és fő szabály szerint a határsáv 8 kilométeres körzetében alkalmazható, de harmadik országbeli, nem magyar állampolgárral szemben az ország egész területére is kiterjeszthető. Hangsúlyozta: erre kizárólag a bevándorlás okozta válsághelyzet időszakában van lehetőség, és hathavonta jogorvoslati lehetőséggel lehet élni ellene.

Ez az intézmény segít, hogy távol lehessen tartani a határsávtól, illetve adott esetben Magyarország egész területéről azokat, akik az illegális bevándorlás támogatásával a magyar nemzetbiztonságra, és magyar polgárok biztonságára komoly veszélyt jelentenek – jelentette ki.

Megjegyezte: az uniós szabályozásban ennél “sokkal durvább gyakorlat” is létezik, például Angliában, ahol a “deportation nevű eljárás” lehetővé teszi, az állampolgárságtól való megfosztást – amit a magyar alkotmány megtilt – és az ország területéről való eltávolítást, belügyminiszteri döntéssel.

Kiemelte: a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az elmúlt években kialakult bevándorlási válság lezárulhasson. Eddig kizárólag a nemzeti intézkedések voltak sikeresek, mert a Brüsszel a bevándorlást támogatta, az Európai Unió nem szankcionálta az illegális határátlépést, hanem a jogsértőkkel szemben követelt szolidaritást – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy a TASZ szerint jogellenes és alkotmányellenes lehet a külföldi forrásokra kivetett illeték, a frakcióvezető azt mondta: meghallgatják az érvelésüket, de nem látnak ilyen aggályt. Egy illegális tevékenység finanszírozásáról van ugyanis szó, így az ilyen jellegű illeték kiszabása nem ellentétes az alkotmánnyal. Szintén kérdésre megerősítette: a törvénycsomag csak az illegális migrációt támogató szervezetekre vonatkozik, azokra nem, amelyek a tranzitzónához való eljutást és a menekültkérelem jogszerű beadását támogatják, így a Vöröskeresztre sem vonatkozhat a szabályozás.

Gulyás Gergely egy esetleges miniszterelnök-jelölti vitáról szóló kérésre válaszolva arról is beszélt, nem látszik, hogy lenne a kihívó, így ebben a pillanatban nem látja értelmét egy ilyen vitának.

Kapcsolódó Cikkek