EUR: 321,20 Ft
CHF: 281,49 Ft
2018. november 17., szombat
Gergő, Hortenzia

Belföld

Mára lenullázta magát az ellenzék

Meglepő, ám ettől még tény, hogy négy évvel ezelőtt magabiztosabb, egységesebb, nem utolsósorban népszerűbb volt az ellenzék hazánkban. 2014-ben elég simán ment a közös megállapodás is, míg most mindenen hajba kapnak a pártok. Mi változott?

A korábbi évekhez képest is soha nem látott válság van a baloldalon. Bár a balliberális elemzők sokszor hivatkoznak arra, hogy a mostani helyzet az ellenzéki oldalon teljes mértékben hasonló a 2013–2014-ben látottakhoz, ez egyszerűen nem igaz. A helyzet annál is rosszabb – írta az Origo.

2014. január 14.: Bajnai Gordon (Együtt-PM), Mesterházy Attila (MSZP), Gyurcsány Ferenc (DK) és Fodor Gábor (Liberálisok) bejelentik a közös ellenzéki összefogást  (Fotó: MTI)

 

Pár hónappal a választások előtt még azt sem lehet tudni, hogy a különféle ellenzéki törpepártok milyen konstrukcióban indulnak. Egyesek továbbra is a közös listát és a közös jelölteket forszírozzák, miközben az ellenzéki pártok arról sem tudnak megegyezni, hogy az általuk nyerhetőnek tartott csepeli-soroksári körzetben kit indítsanak el vagy éppen kinek kellene hátrább lépnie. Hasonló vitákról hallani a belvárosi és a zuglói választókerületben is.

Közös miniszterelnök-jelöltnek se híre, se hamva az ellenzéki oldalon. Az ezt erőltető Botka Lászlót sajátjai fúrták meg, Karácsony Gergely pedig csak az MSZP és a vele közös listán induló Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Az viszont nem tisztázott, hogy a hozzájuk csatlakozó, Fodor Gábor vezette Liberálisokkal mi lesz. Egy MSZP–Párbeszéd–Liberálisok pártlista ugyanis már csak 15 százalékkal jutna be a parlamentbe, miközben a szocialisták támogatottsága 13 százalék körüli, a másik kettő pedig valahol nulla és egy százalék között mozog.


2017. december 9.: Az ellenzék külön indul, csupán az MSZP-nek sikerült “elcsábítania” Karácsony Gergelyt (Párbeszéd) Fotó: MTI

Azonban az már biztosan eldőlt, hogy nagy, közös balliberális összeborulás semmiképpen sem lesz, hiszen Gyurcsány Ferenc DK-ja csak a koordinált jelöltállításban állapodott meg az MSZP-vel, Bajnai Gordon korábbi pártja, az Együtt pedig még abban sem. Jelen állás szerint Juhász Péterék külön listán lesznek, az egyéni körzetekben pedig „ráindulnak” az MSZP vagy a DK jelöltjeire. Mellettük az LMP és a Momentum is külön indul, nem beszélve a Jobbikról, amely mostanra beelőzte a balliberális pártokat.

Négy éve a közös listáig és a közös egyéni indulásig is jóval kikövezettebb út vezetett, és a közös miniszterelnök-jelölt személye is egyértelműbb volt. Először az MSZP a Bajnai-féle Együttel állapodott meg. Eldöntötték, hogy külön listán indulnak, de az egyéni kerületekben együttműködnek. A vita tárgyát persze már akkor is főleg a személyi kérdések képezték, ugyanis Mesterházy Attila MSZP-elnök és Bajnai Gordon volt kormányfő is szívesen lett volna baloldali miniszterelnök-jelölt.


Miután az MSZP és az Együtt megállapodott, Gyurcsány Ferenc nagyobb sebességre váltott, és mivel pártja népszerűsége is elkezdett felfelé kúszni, így sikerült elérnie, hogy ő is bekerüljön az összefogásba. A végső megállapodásra 2014. január 14-én került pecsét, amivel le is zárták a belső vitákat arról, hogy ki hol és milyen formában fog indulni, a közös kormányfőjelölt pedig Mesterházy lett. Ehhez képest a szocialisták most a „külsős” Karácsony Gergelyben bíznak.

Négy éve végül – annak ellenére, hogy a mostaninál kedvezőbb helyzetből indult – elbukott a baloldal, a Fidesz pedig újra kétharmados győzelmet aratott.

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke (b6) beszél, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (j4), Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője (b), Szabó Tímea (b3), Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke (b7), Vadai Ágnes (j2) és Molnár Csaba (j) a Magyar Szocialista Párt (MSZP) eredményváró rendezvényén az MSZP Jókai utcai székházában az országgyűlési képviselő-választáson 2014. április 6-án.

 

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek