EUR: 318,32 Ft
CHF: 273,69 Ft
2018. május 24., csütörtök
Eszter, Eliza

Belföld

Ön tudja honnan ered a magyar kultúra napja?

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő “a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.


Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt és csak több mint egy évszázados lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.


A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I. cikke is kimondja: “Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint “ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor.

Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, megrendezik az Együtt szaval a nemzet című programot és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét. Ekkor adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a Minősített Közművelődési Intézmény címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat.

Kapcsolódó Cikkek

  • Programot hirdettek Toroczkaiék

    Programot hirdettek Toroczkaiék

    Bár a mai elnökségi ülésen akár ki is zárhatják Toroczkai Lászlót és a Mi Magunk platformot vele együtt alapító Jobbik-tagokat, a platform, amelynek deklaráltan tagja Novák Előd egykori Jobbik-alelnök, tegnapra már programot is hirdetett.

  • Orbánt dicsérte a sikerkönyv szerzője

    Orbánt dicsérte a sikerkönyv szerzője

    „Európa jövője” címmel nemzetközi V4 konferenciát rendeznek a budapesti Várkert Bazárban. A szerdán kezdődő kétnapos programon több mint 30 külföldi politikus és szakember tart előadást többek közt migrációról.

  • Kutyája hat napja hazavárja Adrit

    Kutyája hat napja hazavárja Adrit

    Lassan egy hét is eltelt azóta, hogy brutálisan meggyilkolták Adrikát, a nyolcéves sólyi kislányt, de a családja – érthetően – még mindig képtelen beletörődni a megváltoztathatatlanba.

  • Pszichiáterhez küldték a polgármestert

    Pszichiáterhez küldték a polgármestert

    Agresszív kirohanásai miatt csak akkor folytja polgármesteri munkáját Lakatos Béla, a Komárom-Esztergom megyei Ács vezetője. Mint emlékezetes: az április 8-án momentumos jelöltként induló Lakatosról az elmúlt napokban olyan videó került napvilágra, amelyen a falu lakóit fenyegeti, agresszív kirohanásaival alázza meg sorra.