EUR: 324,94 Ft
CHF: 281,79 Ft
2018. június 24., vasárnap
Iván

Egyéb

A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői három spanyolországi barlangban talált falrajzokat vizsgáltak meg, amelyeket több mint 64 ezer éve készítettek, nagyjából 20 ezer évvel azelőtt, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember Európába érkezett.


Ez azt jelenti, hogy az egyebek között állatokat, pontokat és geometriai formákat ábrázoló jégkorszaki barlangrajzokat nem készíthette más, csak a neandervölgyi ember, amely Európa egyetlen lakosa volt akkoriban. Ebből pedig az következik, hogy a neandervölgyiek képesek voltak szimbolikuson gondolkodni, akárcsak a modern ember.

A Southamptoni Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett vizsgálat során a szakemberek úgynevezett uránium-tórium kormeghatározási módszert alkalmazva állapították meg a festmények korát.


A barlangrajzokat egészen mostanáig teljes egészében a modern embereknek tulajdonították, és ha fel is merült a neandervölgyiek esetleges szerepének lehetősége, annak vizsgálatát hátráltatták a pontatlan kormeghatározási technikák. Az urán és a tórium radioaktív bomlására alapozott kormeghatározási módszer azonban sokkal megbízhatóbb eredményekkel szolgál.

“Eredményeink szerint az általunk vizsgált festmények az eddig ismert legrégebbi barlangrajzok. Ez egy rendkívül izgalmas felfedezés, amely azt sugallja, hogy a neandervölgyiek sokkal kifinomultabbak voltak, mint azt gondoljuk róluk” – mondta Chris Standish, a Southamptoni Egyetem régésze, a tanulmány egyik társszerzője.

A spanyolországi barlangokból származó csaknem hatvan karbonátmintát elemző brit, spanyol és francia szakemberek szerint az ábrák elkészítéséhez kifinomult gondolkodásra volt szükség, egyebek között a helyszín kiválasztásához, a fényforrások megtervezéséhez és a festőanyagok összedolgozásához.

Alistair Pike, az egyetem professzora felidézte, nem sokkal azután, hogy a 19. században felfedezték a neandervölgyiek első maradványait, úgy festették le őket, mint állatias, kulturálatlan, a művészetre és a szimbolikus gondolkodásra képtelen teremtményeket.

“A neandervölgyiek azonban értelemről tanúskodó szimbólumokat hagytak hátra, fontos helyeken” – húzta alá Paul Pettitt, a Durhami Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy kutatótársaival egymástól 700 kilométerre lévő barlangokban fedezték fel az ábrákat, bizonyítva, hogy hosszú életű gyakorlatról volt szó.

“Az új ismereteinek szerint a neandervölgyiek és a modern emberek osztoztak a szimbolikus gondolkodás képességében és valószínűleg a kognitív képességeket tekintve megkülönböztethetetlenek voltak” – jegyezte meg Joao Zilhao, a katalán Tudományfejlesztő és Kutatóintézet munkatársa.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • 650 perc zene

    650 perc zene

    650 perc zenével tisztelegtek a 650 éves Kecskemét város előtt a kecskeméti szólisták és együttesek, akik a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében a Nagytemplom ódon falait töltötték meg zenével a múlt szombaton reggeltől egészen estig.

  • Megújul a színház, uszoda épül

    Megújul a színház, uszoda épül

    A Petőfi Színház rekonstrukciója, az uszoda kivitelezése és a kerékpárutak fejlesztése várhatóan még ebben az évben startol, de jó ütemben halad a csomag többi eleme is.

  • Ne dobj mindent a kukába!

    Ne dobj mindent a kukába!

    Észre sem vesszük, de hétköznapi tevékenységeink során számtalanszor esünk abba a hibába, hogy egy-egy tárgyat, már feleslegessé váló használati eszközt a kukába dobunk, anélkül, hogy arra gondolnánk, mások számára az még hasznos lehet, vagy újragondolva adott esetben még saját magunk is újra tudnánk hasznosítani.