EUR: 311,43 Ft
CHF: 270,44 Ft
2018. február 19., hétfő
Zsuzsanna

Belföld

Magyar Levente: Reális esély van a magyar-ukrán viszony normalizálására

Jelentős lépés történt a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásának irányába, a két ország baráti együttműködésének helyreálltása felé – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Ungváron, ahol Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettessel az új ukrán oktatási törvény alkalmazásával, a határon átnyúló együttműködéssel és a határinfrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket tekintették át.

A háromórás megbeszélést követő sajtótájékoztatón Magyar Levente hangsúlyozta: a tárgyalás alapján úgy látja, most először reális esély mutatkozik a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálására, hiszen az ukrán fél megerősítette azt, hogy a két ország kapcsolatait megterhelő oktatási törvény életbe lépése ellenére addig nem történik semmilyen változás a kisebbségi oktatási rendszerben, amíg azt a kisebbségek képviselőivel jóvá nem hagyatják. Elindul egy tárgyalássorozat az ukrán oktatási minisztériummal, a kárpátaljai magyar közösség képviselői február 14-én megbeszélést kezdenek Lilija Hrinevics oktatási tárcavezetővel – tette hozzá. Megjegyezte, az ukrán fél részéről Ungváron elhangzott vállalás fényében nagyon komoly reményt fűz ahhoz, hogy hamar megegyezésre tudnak jutni, ami azt jelenti, ahogy a jelenlegi status quo nem fog megváltozni, amíg nem jön létre olyan megállapodás az ukrán kormányzat és a kárpátaljai magyar kisebbség között, amelyet az utóbbi jóváhagy.


A parlamenti államtitkár kiemelte, “mi nem akartunk az ukrajnai kisebbségi nyelvű oktatás kérdéséből nemzetközi ügyet kreálni, a körülmények hozták úgy, hogy a kisebbségek véleményének figyelmen kívül hagyásával és az Európai Unió, NATO felé vállalt nemzetközi megállapodások, kötelezettségek megszegésével elfogadott tanügyi törvény rendelkezései idézték elő azt a helyzetet, amikor Magyarországnak be kellett avatkoznia”. “Most komoly esélyt látok arra, hogy ezt a nehéz időszakot magunk mögött hagyjuk, és folytatódjon az a nagyon előremutató együttműködés, amit Ukrajnával fenntartunk a függetlenné válása óta” – hangsúlyozta.

Magyar Levente jelezte, ukrán tárgyalópartnerével áttekintették a kapcsolatok fejlesztését szolgáló projektek kérdéseit, köztük azt, hogy Magyarország szeretne két autópálya-kapcsolatot létesíteni Ukrajnával a következő években, szeretné fejleszteni a vasúti közlekedést új vonatjáratok beindításával, és szeretne új átkelőhelyeket létesíteni a határforgalom rugalmasabbá tétele érdekében. “Arra a megállapításra jutottunk, hogy ezeknek a projekteknek a megvalósítását semmilyen módon nem szabad befolyásolniuk a kapcsolatainkban problémát okozó kérdéseknek, amelyek egyébként megoldódhatnak az elkövetkező hetekben” – húzta alá.


Újságírói kérdésre válaszolva a parlamenti államtitkár kifejtette: aggasztó jelenségnek tartja a Kárpátalján megszaporodott magyarellenes provokációkat, hangsúlyozva, hogy ebben a kérdésben is, mint minden más ügyben, a magyar kormány a helyi magyar közösség véleményére támaszkodik, s ha tőle olyan jelzés érkezik, hogy veszélyben érzi magát, akkor a magyar kormány mindenkép lépéseket tesz a magyar kisebbség megvédése érdekében.

Kapcsolódó Cikkek

  • Sorra gyűlnek a Czeglédy elleni vádak

    Sorra gyűlnek a Czeglédy elleni vádak

    Már kilenc iskolaszövet ügyében, mintegy 6,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozása miatt folyik eljárás Czeglédy Csaba ellen – tájékoztatott pénteken a Csongrád Megyei Főügyészség.

  • A magyarok 70 százaléka aggódik az illegális migráció miatt

    A magyarok 70 százaléka aggódik az illegális migráció miatt

    Nem véletlenül lapítanak most azok az ellenzékiek, akik ellenezték a határkerítés megépítését, és álproblémáról beszéltek. A magyarok hetven százaléka aggódik az illegális bevándorlás miatt, de ugyanekkora azok aránya, akik elégedettek a kormányzat ez ügyben tett lépéseivel – mondta saját kutatásukra hivatkozva Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója az M1 aktuális csatorna műsorában.

  • Soros embertípusra vágyik az EU emberjogi biztosa

    Soros embertípusra vágyik az EU emberjogi biztosa

    A “homo sorosensus”, azaz a Soros embertípus létrehozásának szükségességéről értekezik Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa egy 2009-es dokumentumban – írta Hírado.hu. Eközben az ENSZ Magyarország számára elfogadhatatlan migrációs politikát diktáló vitaindító anyagát az a Louis Arbour, migrációért felelős különleges képviselő jegyezte, aki öt évig volt a Soros féle Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi hátterével működő Nemzetközi Kríziscsoport vezérigazgatója és akit maga a milliárdos tüntetett ki a Soros-egyetemen 2010-ben.