EUR: 311,98 Ft
CHF: 269,95 Ft
2018. február 21., szerda
Eleonóra

Belföld

Most jön még csak a Farsangfarka – Koncz király és a nyápic Cibere vajda küzdelme

Ezekben a napokban, hetekben sorra rendezik a farsangi bálokat. A maszk, maskara öltés szokása visszanyúlik az ókorba, amikor ez az időszak a halottak előtti tisztelet, a halottkultusz ideje is volt. A Lokálnak nyilatkozó múzeumpedagógiai szaktanácsadó sok érdekességet árult el a farsangról, a hozzá kapcsolódó népszokásokról.

A farsang rövidségét vagy hosszát a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap, a Húsvét időpontja határozza meg. Innen visszaszámolva a 40 -46 napot véget ér az egyébként január 6-án, Vízkeresztkor kezdődő farsangi időszak.


 Profimedia, Panthermedia

A farsang szót ma már mindnyájan használjuk, de sokkal kevesebben tudjuk, hogy honnan is ered és mit jelent.

– Maga a szó a bajor-osztrák  eredetű, „Fasching”  a  Fastnacht szó rövidítése, ami eredetileg a böjt előtti éjszakát jelentette. Első írásos említése 1283-ra tehető. A középkorban elterjedt böjti időszak előtti maskarás mulatságok létét az egyházi tiltások dokumentálták, ahogy ezt 1502-ben Temesvári Pelbárt fogalmazta:  „…a vigasságnak ideje, Húshagyó napja van…. Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek.”- mondta a Lokálnak Kustánné Hegyi Füstös Ilona, a szentendrei Skanzen múzeumpedagógiai szaktanácsadója.


: Profimedia, Alamy

Az első karneválokat a szakember elmondása szerint -az idén 560 éve megkoronázott- Mátyás király korában tartották Magyarországon, Beatrix királyné hatására. A Velencei maszkokat is ő hozatta be, és tette népszerűvé a főúri körökben. A karnevál szavunk is az olasz kifejezésből ered, ami azt jelenti, hogy Carne vale = Hús, ég veled!

Persze az sem véletlen, hogy a legtöbb bál ezekben a napokban következik még csak. Ez korábban is így volt, innen ered a„farsangfarkán” kifejezés.

– A farsang utolsó időszaka a Farsangvasárnapot – ez idén február 11. – , a Farsanghétfőt, a Húshagyó keddet, a Hamvazó szerdát és a Torkos csütörtököt foglalta magába. A Hamvazó szerda neve onnan ered, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre.  A 12. századtól egyházi szertartásként is általánossá vált a hamvazkodás ma is élő szokása. Az utána következő más néven Zabáló, vagy Kövér csütörtök zárja a farsangot, amikor megették az utolsó, farsang idejéből megmaradt zsíros falatokat is, hogy a böjt alatt a sovány ételek fogyasztásához energiát gyűjtsenek. A gyakorlati megfontolás az volt, hogy – hűtőszekrény híján- a farsangi ételmaradékok elfogyjanak és ettől remélték a következő év bőségét is: „Inkább a has fakadjon, mintsem az étel megmaradjon…” – felkiáltással – mondta lapunknak Kustánné Hegyi Füstös Ilona

A szakember elmondása szerint több népszokás is kapcsolható farsanghoz. Például a farsangi bőséget és a nagyböjti, koplalós időszakot jelképező Konc király és Cibere vajda sok helyütt január 6-án és Farsangfarkán is megküzdött egymással. A szalmával, vagy párnákkal kitömött, kövér Koncz király, és a nyápic, akár gólyalábbal is megnyújtott Cibere vajda, mint jelképes alakok viadalából farsang idejére természetesen Konc király, Farsangfarkán pedig Cibere vajda, a böjti cibere levesről elkeresztelt „uralkodó” vette át a hatalmat. A ciberét erjesztett korpaléből habarással készítették. Olykor tojást, krumplit, kukoricakását vagy tésztát főztek bele.

Korunkban szinte inkább divatosnak számít, ha egyedül él egy fiatal (szingli), míg a régi világban szégyent jelentett, ha nem sikerült farsangkor párt találni a lánynak. Ezért több „vénlánycsúfoló” szokás is járta a falvakban. A hiedelem szerint azért a farsang többek között a lakodalmak időszaka is, mert Jézus első csodatétele (a Kánai menyegzőn borrá változtatta a vizet) is ekkor történt, így analógiás elgondolás szerint az ekkor házasodó párok bőségben élik le életüket. Ha valakinek nem sikerült párra találni, azt kigúnyolták, kiénekelték.

A Dél-Alföldön „tuskóhúzással”, nagy zajt csapva jelölték meg a legények a pártában maradt lány kapuját, ami egyfajta hírközlést jelentett a közösség felé. Nyugat-Magyarországon pedig a „rönkhúzásos” mókaházasság terjedt el, amikor legények vénlánynak is öltözve lakodalmi menetet jelenítettek meg egy nagy fát húzva végig a falun, és kiénekelték, kurjantották, ki nem ment férjhez.

A mai kölcsönzős, fantasztikus és filmek világából merített jelmezek inkább a vágyakat, és a kitűnést célozzák, míg a paraszti világban az otthon összeszedett rongyokat, bundákat, anyagokat felhasználva leleményesen öltöztek be, a kormozással, zsákmaszkokkal pedig inkább a felismerhetetlenség, a jó hangulat és az ijesztgetés volt a céljuk.

A szentendrei Skanzen múzeumpedagógiai szaktanácsadója szerint Erdélyben is érdekes népszokások kísérték, kísérik a farsangot.

– Az állat alakoskodók közül a kecske közvetlen párhuzamait az erdélyi néphagyományban figyelhetjük meg, ahol „turkajárás” a neve. A fonókban vagy lakodalmakban megjelenített dramatikus játékban a kecske és kecskés gazda jelenik meg. A legények meg akarják fejni az eladásra szánt állatot, de ő ficánkol, felrúgja a sajtárt. A legényeket megdöfi úgy, hogy a leányok közé esik, vagy a lányokat döfködi. Közben megállapítják, hogy azért nincs teje, mert bakkecske – mondta a Lokálnak Kustánné Hegyi Füstös Ilona.

Kapcsolódó Cikkek

  • Luxus nélkül él a lottómilliomos

    Luxus nélkül él a lottómilliomos

    Vége a fényűzésnek, luxus nélkül él az Andraschek házaspár. A hajléktalanból lett lottómilliomos família mára már hétköznapi életet él, és minden fillér kiadásra odafigyel.

  • Felfüggesztették a kutyába bokszoló rendőrt

    Felfüggesztették a kutyába bokszoló rendőrt

    Felfüggesztették szolgálati beosztásából azt a rendőrt, aki brutálisan bánt egy kutyával. Az erről szóló videó, melyet Dányban vettek fel, hétfőn került ki a legnagyobb közösségi oldalra, és tegnap délutánig már több mint százezren látták.

  • Évi tízezer migránst erőltetne ránk Brüsszel

    Évi tízezer migránst erőltetne ránk Brüsszel

    Több mint tízezer migránst kellene befogadnia Magyarországnak évente egy új európai szakértői javaslat alapján. Ráadásul válsághelyzet esetén kötelezővé válna a migráció terhe alatt álló államok “megsegítése”, ami gyakorlatilag tömeges menekült áradatot jelentene hazánknak.