EUR: 323,01 Ft
CHF: 283,85 Ft
2018. augusztus 21., kedd
Sámuel, Hajna

Belföld

Most jön még csak a Farsangfarka – Koncz király és a nyápic Cibere vajda küzdelme

Ezekben a napokban, hetekben sorra rendezik a farsangi bálokat. A maszk, maskara öltés szokása visszanyúlik az ókorba, amikor ez az időszak a halottak előtti tisztelet, a halottkultusz ideje is volt. A Lokálnak nyilatkozó múzeumpedagógiai szaktanácsadó sok érdekességet árult el a farsangról, a hozzá kapcsolódó népszokásokról.

A farsang rövidségét vagy hosszát a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap, a Húsvét időpontja határozza meg. Innen visszaszámolva a 40 -46 napot véget ér az egyébként január 6-án, Vízkeresztkor kezdődő farsangi időszak.


 Profimedia, Panthermedia

A farsang szót ma már mindnyájan használjuk, de sokkal kevesebben tudjuk, hogy honnan is ered és mit jelent.

– Maga a szó a bajor-osztrák  eredetű, „Fasching”  a  Fastnacht szó rövidítése, ami eredetileg a böjt előtti éjszakát jelentette. Első írásos említése 1283-ra tehető. A középkorban elterjedt böjti időszak előtti maskarás mulatságok létét az egyházi tiltások dokumentálták, ahogy ezt 1502-ben Temesvári Pelbárt fogalmazta:  „…a vigasságnak ideje, Húshagyó napja van…. Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek.”- mondta a Lokálnak Kustánné Hegyi Füstös Ilona, a szentendrei Skanzen múzeumpedagógiai szaktanácsadója.


: Profimedia, Alamy

Az első karneválokat a szakember elmondása szerint -az idén 560 éve megkoronázott- Mátyás király korában tartották Magyarországon, Beatrix királyné hatására. A Velencei maszkokat is ő hozatta be, és tette népszerűvé a főúri körökben. A karnevál szavunk is az olasz kifejezésből ered, ami azt jelenti, hogy Carne vale = Hús, ég veled!

Persze az sem véletlen, hogy a legtöbb bál ezekben a napokban következik még csak. Ez korábban is így volt, innen ered a„farsangfarkán” kifejezés.

– A farsang utolsó időszaka a Farsangvasárnapot – ez idén február 11. – , a Farsanghétfőt, a Húshagyó keddet, a Hamvazó szerdát és a Torkos csütörtököt foglalta magába. A Hamvazó szerda neve onnan ered, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre.  A 12. századtól egyházi szertartásként is általánossá vált a hamvazkodás ma is élő szokása. Az utána következő más néven Zabáló, vagy Kövér csütörtök zárja a farsangot, amikor megették az utolsó, farsang idejéből megmaradt zsíros falatokat is, hogy a böjt alatt a sovány ételek fogyasztásához energiát gyűjtsenek. A gyakorlati megfontolás az volt, hogy – hűtőszekrény híján- a farsangi ételmaradékok elfogyjanak és ettől remélték a következő év bőségét is: „Inkább a has fakadjon, mintsem az étel megmaradjon…” – felkiáltással – mondta lapunknak Kustánné Hegyi Füstös Ilona

A szakember elmondása szerint több népszokás is kapcsolható farsanghoz. Például a farsangi bőséget és a nagyböjti, koplalós időszakot jelképező Konc király és Cibere vajda sok helyütt január 6-án és Farsangfarkán is megküzdött egymással. A szalmával, vagy párnákkal kitömött, kövér Koncz király, és a nyápic, akár gólyalábbal is megnyújtott Cibere vajda, mint jelképes alakok viadalából farsang idejére természetesen Konc király, Farsangfarkán pedig Cibere vajda, a böjti cibere levesről elkeresztelt „uralkodó” vette át a hatalmat. A ciberét erjesztett korpaléből habarással készítették. Olykor tojást, krumplit, kukoricakását vagy tésztát főztek bele.

Korunkban szinte inkább divatosnak számít, ha egyedül él egy fiatal (szingli), míg a régi világban szégyent jelentett, ha nem sikerült farsangkor párt találni a lánynak. Ezért több „vénlánycsúfoló” szokás is járta a falvakban. A hiedelem szerint azért a farsang többek között a lakodalmak időszaka is, mert Jézus első csodatétele (a Kánai menyegzőn borrá változtatta a vizet) is ekkor történt, így analógiás elgondolás szerint az ekkor házasodó párok bőségben élik le életüket. Ha valakinek nem sikerült párra találni, azt kigúnyolták, kiénekelték.

A Dél-Alföldön „tuskóhúzással”, nagy zajt csapva jelölték meg a legények a pártában maradt lány kapuját, ami egyfajta hírközlést jelentett a közösség felé. Nyugat-Magyarországon pedig a „rönkhúzásos” mókaházasság terjedt el, amikor legények vénlánynak is öltözve lakodalmi menetet jelenítettek meg egy nagy fát húzva végig a falun, és kiénekelték, kurjantották, ki nem ment férjhez.

A mai kölcsönzős, fantasztikus és filmek világából merített jelmezek inkább a vágyakat, és a kitűnést célozzák, míg a paraszti világban az otthon összeszedett rongyokat, bundákat, anyagokat felhasználva leleményesen öltöztek be, a kormozással, zsákmaszkokkal pedig inkább a felismerhetetlenség, a jó hangulat és az ijesztgetés volt a céljuk.

A szentendrei Skanzen múzeumpedagógiai szaktanácsadója szerint Erdélyben is érdekes népszokások kísérték, kísérik a farsangot.

– Az állat alakoskodók közül a kecske közvetlen párhuzamait az erdélyi néphagyományban figyelhetjük meg, ahol „turkajárás” a neve. A fonókban vagy lakodalmakban megjelenített dramatikus játékban a kecske és kecskés gazda jelenik meg. A legények meg akarják fejni az eladásra szánt állatot, de ő ficánkol, felrúgja a sajtárt. A legényeket megdöfi úgy, hogy a leányok közé esik, vagy a lányokat döfködi. Közben megállapítják, hogy azért nincs teje, mert bakkecske – mondta a Lokálnak Kustánné Hegyi Füstös Ilona.

Kapcsolódó Cikkek