2018. február 19., hétfő
Zsuzsanna

Egyéb Székesfehérvár

Művészek márpedig kellenek

Ecsedi Mária képzőművész volt a Hétköznapok Akadémiája Mindenkinek (HAM) sorozat legújabb vendége február 7-én. Az ismert képzőművész, akinek alkotásai meghatározzák a város arculatát, arról beszélt, hogyan vált fehérvárivá.

A fél évszázada Fehérvárra került művész párjával, Ujházi Péter képzőművésszel a helyi művészeti élet legismertebb alakjai közé tartozik. Ecsedi a 60-as években az Egervári Művésztelepen, majd Kincsesbányán, végül Fehérváron dolgozott. 1969-től kiállító művész.


Messziről jött, de jól tette, hogy bátor volt – fogalmazott. – Egy város harmonikus fejlődéséhez, bár nem alapvető szükséglet, mint az étel, de hozzátartozik az is, hogy művészek legyenek, alkossanak és elengedhetetlen a cégek szerepvállalása is – mondta.

Ecsedi Mária munkáival mindenki találkozik, aki a várost járja Fotó: K.Mátyás Bertalan

Ecsedi Mária munkáival mindenki találkozik, aki a várost járja. Első munkái fa- és linóleummetszetek voltak. A 80-as évek közepéig elsősorban grafikusként tevékenykedett. Meghívókat, plakátokat tervezett. A Szent István Király Múzeum számára rajzokat készített a kelta régészeti leletekről. 1983-ban elkészíti első nagyszabású munkáját, az Ikarosz mondáját ábrázoló 12 négyzetméteres sgraffito technikájú falképét az Ikarus gyár igazgatósági épületének előcsarnokába – ezt ma sajnos lényegében senki sem látja.

A 90-es évek közepén varrott textilmunkákkal jelentkezett. E munkáira nagy hatást gyakoroltak a kínai és a japán nyomatok, textilfestmények. Tervezett faintarziát, faplasztikákat, alumíniumból készült dekoratív plasztikát, művészi cégéreket. Az ő keze munkáját is dicséri a Kossuth-udvari órajáték. A művész a fesztiválok alkalmával is meghatározza a fehérvári belváros arculatát különleges művészzászlóival, amelyeknek nemcsak tervezője, kivitelezője is.

Kapcsolódó Cikkek